Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

cselekményben megállapította és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a katonai szolgálatra utóbb alkalmatlannak minősülő katona elkövető katonai bűncselekmény miatt is felelősségre vonható. Az alkalmatlanság ugyanis ilyen esetben a katonai bűncselekményben való bűnösség megállapítását nem zárja ki. Amint erre a Legfelsőbb Bíróság már korábban is rámutatott, a honvédelmi igazgatás feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy a hadköteles kóros egészségi állapota mennyiben korlátozza a katonai szolgálatra való alkalmatlansága terén. A katonaköteles állampolgárok nem dönthetnek abban, hogy őket terheli-e vagy sem a hadkötelezettség valamely formája, ezért mindaddig, amíg arra illetékes szerv őket nem mentesíti, az alól magukat nem vonhatják ki. A szolgálati idő alatt pedig kötelesek a reájuk háruló és a katonai életviszonyokból fakadó szabályok megtartására, és a katonákra vonatkozó büntetőjogi törvények hatálya alatt állnak. Ilyen módon pedig — büntethetőséget kizáró vagy megszüntető körülmény hiányában — a bűnösség katonai bűncselekmény elkövetése esetén is megállapítható. Az a körülmény, hogy az elkövető utóbb történt vizsgálata eredményeként katonai szolgálatra alkalmatlannak bizonyult, a büntetés megállapításánál jelentkezik enyhítő körülményként. (Legf. Bír. Katf. II. 273/1976. sz.) (482/1976.) A szabadságvesztés végrehajtása fegyelmező zászlóaljban 107. § 7998. I. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása nem alkalmas a büntetés céljainak elérésére a vagyon elleni bűncselekmények miatt többszörösen elítélt katonánál. II. A segédmotoros kerékpár vezetésére, valamint az állati erővel vont jármű hajtására jogosító igazolvány a Btk. 52/A. §-ának alkalmazásában a vezetői engedéllyel esik egy tekintet alá. Ennélfogva ily járművek vezetőivel szemben is helye lehet a járművezetéstől eltiltásnak. A tényállás szerint a sorkatona vádlott hazafelé menet találkozott régebbi munkatársaival és estig velük italozott. A késő esti órákban a városban sétálva az egyik ház előtt meglátott egy 1800 forint értékű Verhovina segédmotorkerékpárt. Arra felült s a lakótelepen, majd később a városban azzal motorozott, míg éjfél után 1/2 1 óra tájban egy rendőrjárőr igazoltatta s előállította. A cselekmény elkövetésekor a vádlott vérében 1,49 ezrelék alkoholkoncentráció volt, ami enyhe-közepes fokú ittasságnak felel meg. E tényállásból a törvénynek megfelelően következtetett az első fokú bíróság a vádlott bűnösségére s cselekményének jogi értékelésére is. Akkor sem tévedett, amikor végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak. A vádlott ugyanis megelőzően már négy alkalommal volt elítélve ittas járművezetésért, melyet három esetben jogtalanul eltulajdonított járművel valósított meg. Az ily cselekmény miatt utoljára kiszabott s fegyházban végrehajtott 6 hónapi szabadságvesztésből alig több, mint fél 144