Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

tetés végrehajtását elrendelik. Ezért törvényt sértett a megyei bíróság, amikor a terheltnek a 4. alatti ítélettel elbírált cselekményét visszaesőként elkövetett garázdaság bűntettének minősítette. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján a törvénysértést megállapítva, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvénysértő rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, a terhelt cselekményét a Btk. 219. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság bűntettének minősítette és ezért szabadságvesztésre ítélte. Az említett törvényhelyek alapján törvénysértővé vált összbüntetési ítéleti rendelkezéseket is hatályon kívül helyezte és a terheltet új büntetésre ítélte, a Btk. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint a 73. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. B. törv. I. 322/1977. sz.) (360/1977.) 7996. Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélt fiatalkorúnál sem áll be a törvényi mentesítés, ha a feltételes szabadság alatt újabb bűncselekményt követ el, s ezért elítélik. (2/1976.) Részletesen: Btk. 72. §-nál. VII. Fejezet A katonákra vonatkozó külön rendelkezések Az elkövetők 103. § 7997. Sorkatonai szolgálatra való alkalmatlanság nem eredményezheti, hogy a szolgálatot teljesítő és katonai bűncselekményt megvalósító elkövető ne lehetne alanya a katonai bűncselekményeknek. A katonai bíróság a sorkatona vádlottat katonai szolgálat teljesítése alóli végleges kibúvás bűntette miatt szabadságvesztésre ítélte. A tényállás szerint a vádlott a vele együtt szolgálatot teljesítő katonáktól tudomást szerzett arról, hogy korábban a karján levő ereket felvágó egyik sorkatonát leszerelték. Ez alkalommal társai előtt kijelentette, így kívánja ő is elérni leszerelését. Ilyen előzmények után jobbkezének csuklóján borotvapengével három karcolásos jellegű vágást ejtett abból a célból, hogy azzal öngyilkossági kísérlet látszatát keltse és ezáltal magát a katonai szolgálat alól végleg kivonja. A cselekmény elkövetése után lefolytatott orvosszakértői vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy a vádlott enyhe fokban gyengeelméjű, a cselekmény elkövetése előtt tudatbeszűkült állapotba került és ez közepes fokban korlátozta a helyes magatartás megválasztásában. Gyengeelméjűsége miatt sorkatonai szolgálatra alkalmatlan. A katonai bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő felmentés érdekében jelentettek be perorvoslatot. A fellebbviteli tárgyaláson a védő azt a jogi álláspontját fejtette ki, hogy a vádlott katonai szolgálatra való alkalmatlansága folytán a katonai bűncselekményt nem követhette el, katonai bűncselekmény alanya nem lehet, ilyen módon felmentése indokolt. A Legfelsőbb Bíróság a védelmi érvelést alaptalannak találta. Helyesen foglalt állást a katonai bíróság, amikor a vádlott bűnösségét katonai bűn143