Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Ez a jogértelmezés azonban a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási fokozatának a Btk. 97/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján történő megállapítására, vagyis arra az esetre nem vonatkoztatható, amikor a fiatalkorút a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték. A fiatalkorban elkövetett bűncselekmény miatt történt elítélés hátrányos következményei alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat a Btk. 102. §-a tartalmazza. E § (2) bekezdése szerint, ha a fiatalkorút szándékos vétség miatt szabadságvesztésre, illetőleg szándékos bűntett miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték és a büntetés végrehajtását nem függesztették fel, a fiatalkorú a büntetés kiállásának, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A (3) bekezdés szerint pedig, ha a fiatalkorú a szándékos bűntett miatt kiszabott egy évet meghaladó szabadságvesztést kiállotta, a bíróság kérelmére mentesítésben részesítheti, amennyiben erre érdemes. Fentebb már utalás történt arra, hogy a nehezebben átnevelhetőség az, ami a fiatalkorúnál a szigorúbb végrehajtási fokozatnak, a fiatalkorúak börtönének az alkalmazását indokolttá teszi. A nehezebb átnevelhetőség egyik megnyilvánulása, ha a korábban már szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú újabb szándékos bűntettet követ el. A fiatalkorú nehezebben nevelhetőségét — mint a szigorúbb végrehajtási fokozat alkalmazásának alapját — nem szünteti meg az a körülmény, hogy a fiatalkorú a korábbi elítélésére nézve mentesítésben részesült, az újabb szándékos bűntettet elkövető fiatalkorú attól függetlenül nehezebben átnevelhető, hogy az előző elítéléséhez fűződő hátrányos következmények alól mentesült-e vagy sem. Ennek az értelmezésnek a helyességét támasztja alá az is, hogy a javítóintézeti nevelésre történt korábbi elítélést a törvény az átnevelhetőségen alapuló büntetés végrehajtási fokozatok meghatározásánál a szabadságvesztésre ítéléssel azonos megítélés alá vonja, jóllehet a javítóintézeti nevelés nem büntetés, hanem nevelő intézkedés, amelyhez hátrányos jogkövetkezmények nem fűződnek, tehát ebből a szempontból azonos a mentesítés alá esett szabadságvesztéssel. A törvénynek ebből a rendelkezéséből az is következik, hogy a szóban forgó esetben a szigorúbb végrehajtási fokozat meghatározásának alapja nem egymagában az előző elítéltség — amire nézve a fiatalkorú egyébként esetleg mentesítésben részesült — hanem az a tény, hogy a fiatalkorú az előző elítéltsége, illetve javítóintézeti nevelése ellenére újabb bűntettet követett el, ami szükségessé teszi, hogy az emiatt kiszabott szabadságvesztését — kellő átnevelése érdekében — a szigorúbb végrehajtási fokozatban, a fiatalkorúak börtönében hajtsák végre. A Btk. 97/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint tehát a fiatalkorúra szándékos bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést a fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani abban az esetben is, ha szándékos bűncselekmény miatt történt korábbi elítéléséhez fűződő hátrányos következmények alól mentesült. 139