Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

1. A Btk. 97. §-ának (2) bekezdése szerint a fiatalkorú szabadságveszté­sét külön büntetés végrehajtási intézetben — a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában — kell végrehajtani. A Btk. 97/A. §-ának (1) bekezdése szerint börtön a büntetés, ha a fiatal­korút a) szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítél­ték, b) a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítélték, vagy c) züllött életmódot folytatott. Ugyané § (2) bekezdése szerint: fogház a büntetés az (1) bekezdés alá nem eső szabadságvesztés esetén. E törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás kiemeli, hogy a fiatalkorú életkori sajátosságainak megfelelő szempontokat a szabadságvesztés végre­hajtása során is érvényesíteni kell. A büntetés végrehajtási tapasztalatok, valamint a kriminológiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a felnőtt­korúak részére létesített fokozatok rendszere a fiatalkorúaknál nem lenne célravezető. A fiatalkorúaknál ugyanis az átnevelési igény közvetlenebbül jelentkezik, mert egyfelől többségüknél nevelési hiányosságokról van szó, másfelől koruknál fogva fogékonyabbak a nevelő behatásokra. A Btk. 97/A. §-ának (1) bekezdése annak meghatározásánál, hogy a fiatal­korú mikor töltse a büntetését a fiatalkorúak börtönében, azt tartja szem előtt, hogy a fiatalkorúak az átnevelhetőség szempontjából két nagy cso­portra oszthatók: a nehezebben és a könnyebben nevelhetők csoportjára. A törvény a nehezebben nevelhető fiatalkorúak három kategóriáját ha­tározza meg. Az elsőbe azok a fiatalkorúak tartoznak, akiket a bíróság szándékos bűn­tett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt. Az ilyen tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorúak ugyanis jelentős súlyú bűntettet kö­vettek el, személyi társadalomra veszélyességük tehát fokozott, és ez arra mutat, hogy nehezebben nevelhetők. Ugyanez áll azokra a fiatalokra, akiket korábban már szándékos bűncse­lekmény miatt szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítéltek és ezt követően szándékos bűntettet követtek el. Az újabb szándékos bűntett elkövetése ugyanis arra mutat, hogy a korábbi büntetés, illetve intézkedés nem volt reájuk kellő nevelő hatással: az átnevelésük tehát nehezebb. A nehezebben nevelhető fiatalkorúak harmadik csoportjába azok tartoz­nak, akik züllött életmódot folytatnak. Züllött életmód folytatása mellett szándékos bűncselekmény elkövetése, még ha az nem is súlyos, ugyancsak arra mutat, hogy az ilyen fiatalkorúak átnevelése nehezebb. A fiatalkorúra szándékos bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés fiatal­korúak börtönében való végrehajtásának alapja a fiatalkorú elítélt nehe­zebb átnevelhetősége. Ez a személyi sajátosság az, ami a fiatalkorúval szem­ben hatékonyabb átnevelési eszközök alkalmazását igényli, és a szabadság­vesztésnek a fiatalkorúak börtönében való végrehajtását teszi indokolttá. 2. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 490. számú állásfoglalásában kifejezésre jutó jogértelmezés szerint a felnőttkorúakra meghatározott büntetés végrehajtási fokozatok megállapításánál [Btk. 38/A. § b) pont és 38/B. § a) pont] nem lehet figyelembe venni az olyan korábbi elítéléseket, amelyekre nézve az elítélt mentesítésben részesült. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom