Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

1. A Btk. 97. §-ának (2) bekezdése szerint a fiatalkorú szabadságvesztését külön büntetés végrehajtási intézetben — a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában — kell végrehajtani. A Btk. 97/A. §-ának (1) bekezdése szerint börtön a büntetés, ha a fiatalkorút a) szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélték, b) a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítélték, vagy c) züllött életmódot folytatott. Ugyané § (2) bekezdése szerint: fogház a büntetés az (1) bekezdés alá nem eső szabadságvesztés esetén. E törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás kiemeli, hogy a fiatalkorú életkori sajátosságainak megfelelő szempontokat a szabadságvesztés végrehajtása során is érvényesíteni kell. A büntetés végrehajtási tapasztalatok, valamint a kriminológiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a felnőttkorúak részére létesített fokozatok rendszere a fiatalkorúaknál nem lenne célravezető. A fiatalkorúaknál ugyanis az átnevelési igény közvetlenebbül jelentkezik, mert egyfelől többségüknél nevelési hiányosságokról van szó, másfelől koruknál fogva fogékonyabbak a nevelő behatásokra. A Btk. 97/A. §-ának (1) bekezdése annak meghatározásánál, hogy a fiatalkorú mikor töltse a büntetését a fiatalkorúak börtönében, azt tartja szem előtt, hogy a fiatalkorúak az átnevelhetőség szempontjából két nagy csoportra oszthatók: a nehezebben és a könnyebben nevelhetők csoportjára. A törvény a nehezebben nevelhető fiatalkorúak három kategóriáját határozza meg. Az elsőbe azok a fiatalkorúak tartoznak, akiket a bíróság szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt. Az ilyen tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorúak ugyanis jelentős súlyú bűntettet követtek el, személyi társadalomra veszélyességük tehát fokozott, és ez arra mutat, hogy nehezebben nevelhetők. Ugyanez áll azokra a fiatalokra, akiket korábban már szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítéltek és ezt követően szándékos bűntettet követtek el. Az újabb szándékos bűntett elkövetése ugyanis arra mutat, hogy a korábbi büntetés, illetve intézkedés nem volt reájuk kellő nevelő hatással: az átnevelésük tehát nehezebb. A nehezebben nevelhető fiatalkorúak harmadik csoportjába azok tartoznak, akik züllött életmódot folytatnak. Züllött életmód folytatása mellett szándékos bűncselekmény elkövetése, még ha az nem is súlyos, ugyancsak arra mutat, hogy az ilyen fiatalkorúak átnevelése nehezebb. A fiatalkorúra szándékos bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés fiatalkorúak börtönében való végrehajtásának alapja a fiatalkorú elítélt nehezebb átnevelhetősége. Ez a személyi sajátosság az, ami a fiatalkorúval szemben hatékonyabb átnevelési eszközök alkalmazását igényli, és a szabadságvesztésnek a fiatalkorúak börtönében való végrehajtását teszi indokolttá. 2. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 490. számú állásfoglalásában kifejezésre jutó jogértelmezés szerint a felnőttkorúakra meghatározott büntetés végrehajtási fokozatok megállapításánál [Btk. 38/A. § b) pont és 38/B. § a) pont] nem lehet figyelembe venni az olyan korábbi elítéléseket, amelyekre nézve az elítélt mentesítésben részesült. 138