Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

büntetés céljai e végrehajtási mód mellett mikor érhetők el — az egyéb előfeltételek megléte mellett — a katonai bíróságnak vizsgálnia kell a terhelt bűncselekményének jellegét és személyi körülményeit, mindenekelőtt szem előtt tartva a katonai szolgálati érdekeket. A fegyelmező zászlóalj ugyanis katonai alakulat, amelyben a büntetés célját az elítéltek szabadságának elvonásával és szigorú katonai neveléssel biztosítják [Btk. 107. § (2) bek., KK 241.J. A fegyelmező zászlóalj alkalmazásához fűződő, törvény által biztosított jogkövetkezmények is iránymutatásul szolgálnak ennek eldöntésénél. A Btk. 113. §-ának (1) bekezdése értelmében az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének napján az esetben is mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, ha annak kiszabására szándékos bűntett elkövetése miatt került sor. Természetesen akkor, ha a Btk. 83. §-ában írt, az együttes mentesítésre vonatkozó szabályok azt nem zárják ki. Ehhez kapcsolódnak a Legfelsőbb Bíróságnak azok az állásfoglalásai, amelyek egyrészt arra adnak iránymutatást, hogy amennyiben a fegyelmező zászlóaljban való végrehajtás törvényi feltételei megszűnnek, úgy végrehajtási fokozatként — ha ennek lehetőségét a törvény nem zárja ki — a fogházat kell kijelölni; másrészt, hogy az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha az a mentesítés szempontjából sem juttatja indokolatlanul előnyösebb helyzetbe az elítéltet (BK 490., 491. és BH 7118. sz.). A közügyektől eltiltás mellékbüntetésként alkalmazása ezzel szemben mindezeknek a terheltre kedvezőbb joghatásoknak az érvényesülését — a Btk. 82. §-ában foglalt rendelkezésnél fogva — kizárná. Ezekkel az elvekkel összhangban mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a fegyelmező zászlóalj — mint a szabadságvesztés sajátos katonai végrehajtási módja — elsődlegesen a szolgálati renddel és fegyelemmel szembehelyezkedő, esetileg megtévedt, jellegére tekintettel nem súlyos, szándékos, illetőleg gondatlan bűncselekményt elkövető katonák megnevelésére szolgál. A büntetés céljainak érvényesítése (Btk. 34. §) viszont kizárja olyan elkövetők szabadságvesztésének fegyelmező zászlóaljban való végrehajtását, akik bűnöző életmódot folytatnak, a társadalmi renddel szemben ellenséges érzülettel viseltetnek, illetőleg súlyos megítélés alá eső erőszakos bűncselekményeket követnek el (BH 218/1973.). A közügyektől eltiltásnak, illetőleg a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtásának elrendelésére vonatkozó törvényi rendelkezések és a kiemelt irányadó szempontok egybevetéséből, valamint az ezzel kapcsolatban kialakult bírósági gyakorlatból — amely a fegyelmező zászlóalj alkalmazása esetén mellőzte a közügyektől eltiltást — éppen ezért a törvény helyes értelmezésével csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a két jogintézmény együttes alkalmazása kizárt. Ez a megállapítás áll egyébként összhangban a Btk. 107. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolással is, amely szerint: ,,a közügyektől eltiltás szükségessége már önmagában is kétségessé teszi, hogy a kiszabott szabadságvesztésnek fegyelmező zászlóaljban való végrehajtása útján a büntetés célja elérhető-e". 82