Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

megjelölt bűncselekményét annak a vállalatnak a sérelmére követte el, ahol a javító-nevelő munkát — újabb kijelölés alapján — 1973. október 1. napjától tölti. A S-i Járásbíróság az ügyészi indítványban írtakra figyelemmel meg­kereste a B-i Járásbíróságot a 2. pont alatti ítélet megküldése iránt. Annak megérkezése után azonban az ügyészi indítvány tekintetében nem döntött, hanem az iratokat a B-i Járásbíróságnak küldte meg „össz­büntetésbe foglalás céljából". 3. A B-i Járásbíróság ezt követően meghozta ítéletét, amellyel a tel­jes 1 évi és 6 hónapi javító-nevelő munkát foglalta a 7 hónapi szabad­ságvesztéssel összbüntetésbe, 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztést szabva ki. Az összbüntetési ítélet egyebek mellett még arra nézve sem tartal­maz utalást, hogy a vádlott a javító-nevelő munkából egy bizonyos időt (az ügyészi indítvány szerint 1 hónapot és 12 napot, az elítélt sze­rint ennél lényegesen többet) már kiállott. A 3. pont alatt megjelölt ítélet ellen az elítélt fellebbezéssel élt. A megyei bíróság tanácsülésben [Be. 356. § (2) bek. g)] megvizsgálta [Be. 236. § (1) bek.] a járásbíróság perorvoslattal támadott ítéletét és az ügy iratait. A fellebbezést nem találta érdemben elbírálhatónak. A Btk. 75. §-ának (2) bekezdésében írtak szerint szabadságvesztést javító-nevelő munkával akkor lehet összbüntetésbe foglalni, ha a sza­badságvesztést végre kell hajtani. Az elbírálandó esetben ez az előfel­tétel fennáll. Az idézett § azonban a továbbiakban nem hagy kétséget a tekintet­ben (BJD 2688.), hogy ha az elítélt a javító-nevelő munka egy részét már kiállotta, az összbüntetésbe foglalásnál csak a még végre nem haj­tott részt kell — a Btk. 44. §-ának (2) bekezdésében megállapított mér­tékben — alapul venni. A javító-nevelő munka egyszerű összbüntetésbe foglalása esetén tehát csupán az a tartam kerül átszámításra és az össz­büntetés mértékébe való betudásra, amely időtartamot az elítélt az össz­büntetés kiszabásakor még nem töltött le (BJD 2689.). Amikor azonban az elítélt részéről a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartás is történt, a javító-nevelő munkának e magatartás bekövet­kezésekor hátralevő részét kell átváltoztatni, és ezt a tartamot kell az átváltoztatási eljárást követő összbüntetésbe foglalási eljárásban figye­lembe venni. A két tartam között — abban az esetben, ha az elítélt a fegyelemsér­tést követően a javító-nevelő munkát tovább töltötte — jelentős eltérés lehet, amely kihat az összbüntetés mértékére is. A fentebb írtakból kitűnően viszont a járásbíróság még azt sem tisz­tázta, hogy a javító-nevelő munkából az elítélt az összbüntetésbe fog­lalás napjáig mennyi időt töltött ki, hanem a teljes javító-nevelő mun­kát foglalta a szabadságvesztéssel összbüntetésbe. Ezen túlmenően a S-i Városi-Járási Ügyészség 1973. november 13. napján elkövetett, a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartás miatt a javító-nevelő munka (e napon) hátralevő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatását indítványozta [Btk. 44. § (1) bek.]. Ezen indít­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom