Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

vány tárgyában az erre illetékes S-i Járásbíróság érdemben nem döntött. A teljesség kedvéért kiemeli a megyei bíróság, hogy az 1973. évi I. törvény (Be.) életbelépése után is változatlanul irányadó a jogszabályt értelmező ítélkezési gyakorlatnak az a korábbi iránymutatása (BJD 3809), amely szerint annak tisztázása, hogy az elítélt tanúsított-e munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást, az összbüntetés kiszabása iránti eljárásban nem, hanem csupán a javító-nevelő munka átváltoztatása iránti eljárásban (amelyet immár a Be. 366. §-a szabályoz) történhet meg. A járásbíróság minderre nem volt figyelemmel. így az érdemre kiható eljárási szabályszegései miatt az összbüntetési ítéletet hatályon kívül kellett helyezni [Be. 261. § (1) bek., 356. § (1) bek.]. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 704/1974. sz.) (98/1975). A pénzbüntetés 45. § 7110. A pénzfőbüntetést magasabb összegben kell megállapítani, ha a vádlott a bűncselekmény útján jelentősebb anyagi előnyhöz jutott. A járásbíróság az 1973. szeptember 26-án hozott ítéletével a terheltet adócsalás bűntette miatt 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. A tényállás lényege szerint a terhelt 1971. november 14-én szövetkezeti lakást vásárolt. A lakást 1972. október 31-én 235 000 forintért és 63 295 forint OTP-hitel átvállalással eladta. A terhelt az értékesítés folytán 86 300 forint nyereséghez jutott, amely után a 20 840 forint jövedelemadót az adóhatóságnál nem jelentett be. A jövedelemadót a terhelt későbbi intézkedések folytán befizette. Az ítélet 1973. évi október hó 2. napján jogerős lett. A pénzbüntetés súlyosítása végett emelt törvényességi óvás alapos. A büntetés kiszabásánál a járásbíróság a terhelt javára helyesen alkalmazta a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének e) pontját. A pénzbüntetés mértéke azonban nem áll arányban az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával, társadalomra veszélyességével, a terhelt kereseti és vagyoni viszonyaival, a terhelt által csökkentett adóbevétel mértékével és az ingatlan eladásával elért nyereség nagyságával. A Legfelsőbb Bíróság ezekre tekintettel a pénzbüntetést a büntetési célok eléréséhez szükséges mértékre felemelve állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértést megállapítva, a járásbíróság ítéletének büntetést kiszabó részét hatályon kívül helyezte és a pénzbüntetést 8000 forintban állapította meg. (Legf. Bír. B. törv. II. 168/1974. sz.) (280/1974.) 76