Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

meghatározottól eltérő végrehajtási mód kijelölésére csak indokolt eset­ben kerülhet sor. Nem lehet ezért enyhébb végrehajtási fokozatot kijelölni azoknál a személyeknél, akiknek életmódjából, elsődlegesen a hasonló jellegű bűn­cselekmények ismételt elkövetéséből arra lehet következtetni, hogy kellő megnevelésük a kedvezmény alkalmazásával nem érhető el. Már­pedig a jelen ügy terheltjét ötödik alkalommal ítélték el, s egy kivétel­lel azért, mert ittas állapotban erőszakos jellegű bűncselekményeket valósított meg. Megelőzően a tiltott határátlépés bűntettének kísérlete mellett három alkalommal garázdaság, illetve egy esetben azzal össze­függően elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt ítélték el, s a legutóbbi alkalommal is csupán azért nem került sor vele szemben a legsúlyosabb végrehajtási fokozat alkalmazására, mert a cselekményét az előző ítélet jogerőre emelkedését megelőzően valósította meg. így amikor ismét ittas állapotban megvalósított, ugyancsak erőszakos jel­legű bűncselekmény miatt kellett őt elítélni, nem lehet olyan követ­keztetést levonni, hogy méltó a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdésében írt kedvezmény alkalmazására — még ha az nem kivételes jellegű is. Előélete mint a büntetésvégrehajtás módját e szempontból elsődlege­sen meghatározó körülmény ugyanis nem azt mutatja, hogy kellő meg­nevelése a Btk. 38/A. §-ának b) pontjában előírt fegyházban történő végrehajtás helyett, az annál enyhébb fokozatban — szigorított börtön­ben — való végrehajtással is elérhető. Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa meg­állapította, hogy törvényt sértett a Legfelsőbb Bíróság, amikor a terhelt­tel szemben alkalmazta a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt ren­delkezést, s a reá kirótt szabadságvesztést szigorított börtönben ren­delte letölteni. Az ítélet e rendelkezését ezért hatályon kívül helyezte és a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani. (Legf. Bír. Eln. Tan. Kat. Törv. 136/1975. sz.) (342/1975.) 7101. Annak ellenére, hogy az ügyész csak a büntetésvégrehajtási fokozat tekintetében fellebbezett a terhelt terhére, a megismételt eljá­rásban a súlyosítási tilalom nem érvényesül, ha a megállapított új té­nyek jelentős mértékben súlyosabb büntetés kiszabását indokolják. (409/ 1975.) Részletesen: Be. 241. §-nál. 39. § 7102. BKT 1/1973. szám. (BH 1974. évi 1. szám). Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés esetében nem érvényesül­nek a Btk. 39. §-a (2) bekezdésének a)—c) pontjaiban meghatározott feltételes szabadságra bocsátást kizáró okok. Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az 1971. évi 28. számú tvr. azért vezette be, mert azokban az esetekben, amikor a büntetési célokra figyelemmel indokoltnak látszik az elkövető végleges kirekesz­tése a társadalomból, de nem teljesen kizárt az átnevelés lehetősége sem, egyedül ez a büntetés nyújt kielégítő megoldást. Ha az átnevelhe­64

Next

/
Oldalképek
Tartalom