Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

tozó is képviselheti a sértettet. Semmiféle jogszabály nem írja elő azt, hogy a magánindítványt csak személyesen lehet előterjeszteni, s e jogot képviselő útján nem lehet gyakorolni. Következésképpen az első fokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor nem gondoskodott arról, hogy a meghatalmazás hiányát a magánvádló pótolja. Ezért a megyei bíróság az első fokú bíróság végzését a Be. 268. §-a alapján alkalmazandó 261. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Az új eljárásban módot kell adni arra, hogy G. Tibor pótolja a feljelentés megtételére az anyjától kapott meghatalmazást. Megjegyzi a megyei bíróság, hogy a tények bizonyítása esetén becsületsértést látszik megvalósítani az a cselekmény is, hogy a vádlott G. Tibort szennyes folyadékkal le akarta locsolni, de ez csak azért nem sikerült, mert az elugrott. Ez a cselekmény a becsület csorbítására alkalmas, és ebben az esetben ezt a tényt G. Tibor önálló magánindítványa és magánvádja alapján lehet és kell elbírálni. (Debreceni Megyei Bíróság Bf. II. 285/1974. sz.) (361/1974.) 7078. Korlátoltan cselekvőképes sértett jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Az első fokú bíróság büntető eljárást felfüggesztő végzése ellen N. E. és N. E.-né magánvádló fellebbezést jelentettek be a felfüggesztés hatálytalanítása végett. A fellebbezések alaposak. A Sz-i Járásbíróság polgári irataiból megállapítható, hogy N. E. magánvádló ellen csak cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés végett van peres eljárás folyamatban. A magánindítvány előterjesztésekor N. E. magánvádló nem volt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezve. De ezen túlmenően a korlátozottan cselekvőképtelen személy jognyilatkozatának az érvényességét a Ptk. 14. §-ának keretei között kell vizsgálni. E törvényhely (2) bekezdésének a) pontja szerint pedig a korlátozottan cselekvőképes személy is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja. A Btk. 28. §-ának (1) bekezdése pedig ilyen jogszabály. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes sértett is joghatályosan előterjesztheti. Ezen túlmenően pedig N. E.-né magánvádlóval szemben gondnokság alá helyezési eljárás nincs is folyamatban. Tévedett tehát az első fokú bíróság, amikor a büntető eljárást N. E. magán vádlóval szembeni gondnokság alá helyezési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az előadottakra figyelemmel a megyei bíróság az első fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a büntető eljárás folytatására utasította. (Szegedi Megyei Bíróság 2. Bf. 415/1974. sz.) (155/1975.) 7079. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a feljelentés (magánindítvány) joghatályossága hiányának megállapítása törvénysértő. (214/1975.) Részletesen: Be. 4. § (3) bek.-nél. 51