Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

29. § 7080. A bűncselekmény elkövetőjének kilétéről való tudomásszerzés nem jelenti a név ismeretét, csupán az szükséges, hogy a sértett által ismert adatok alapján az elkövető személye megállapítható legyen. Az első fokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb visszaeső­ként elkövetett garázdaság bűntettében, 1 rb hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, amellyel összefüggésben garázdaságot követett el és 1 rb becsületsértés vétségében. Ezért halmazati büntetésül 1 év és 6 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése végett. A megyei bíróság a fellebbezést alaposnak találta. A megyei bíróság határozatát a kiegészített tényállásra alapította. A tényállás alapján a garázdaság és a hivatalos személy elleni erőszak bűntette vonatkozásában okszerűen következtetett az első fokú bíróság a vádlott bűnösségére és cselekményeit törvényesen minősítette. Téve­dett azonban, amikor 1 rb. becsületsértés vétségében is megállapította a vádlott bűnösségét. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a vádlott a sértettel szemben 1972. november 28. napján használta a becsület csorbítására alkalmas kifejezést. Ezzel szemben a sértett a magánindítványt a Btk. 29. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő eltelte után, csak 1973. január 3-án terjesztette elő. Arra hivatkozott, hogy csak ekkor tudta meg a vádlott nevét. A sértett azonban az elkövetéskor is tudta, hogy ki sértegette őt, ismerte a vádlottat, aki előző este náluk vacsorá­zott feleségével és gyermekével együtt. Tudta róla, hogy mint vándorar­tista az o-i alsó járási iskolánál tartózkodik a családjával. így nem volt akadálya annak, hogy a név konkrét megjelölése nélkül megtegye a fel­jelentést a vádlott ellen. Ezekre figyelemmel az 1972. évi november hó 28. napján történt el­követés miatt 1973. évi január hó 3. napján előterjesztett magánindít­vány nem tekinthető joghatályosnak. A megyei bíróság ezért az első fokú bíróság ítéletét 1 rb. becsületsértés vétsége vonatkozásában hatá­lyon kívül helyezte és ebben a részében az eljárást megszüntette. (Kecs­keméti Megyei Bíróság Bf. II. 472/1973. sz.) (232/1974.) 7081. Ha a magánindítvány előterjesztésének a határideje egyébként már lejárt, a törvény nem teszi lehetővé, hogy a súlyos testi sértést el­követő vádlott a Btk. 29. §-ának (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmé­nyek miatt viszonvádat emeljen. A vádlott 1973. április 23. napján a délelőtti órákban a sértettel szó­váltásba keveredett. A sértett kérte a vádlottat, hogy ne kezdjen vele veszekedést, a vádlott azonban a sértettet úgy meglökte, hogy az a földre esett. A földön dulakodni kezdtek, s eközben a vádlott a sértett ajkába harapott, aminek következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket oko­zott. A járási ügyészség a vádlott ellen súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat. Az első fokú bíróság az ügyben 1973. július 30. napján tartott először 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom