Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

terjesztenek elő perújítási kérelmet, perújításnak csak a polgári perben eljáró bíróság előtt lehet helye az arra meghatározott feltételek alapján és eljárás szerint. Következésképp kizárólag a polgári jogi igény kérdésében perújítási eljárásnak a büntető bíróság előtt nincs helye. A beadványból ugyan az is kiderül, hogy a perújítási kérelem a terhelt terhére is irányul a büntetés kiszabása kérdésében, a Be. 277. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a terhelt terhére csak az ügyész indítványozhat perújítást. Ennek folytán tehát a perújítási kérelem minden vonatkozásban alaptalan. A megyei bíróság azt a Be. 279. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította. Tájékoztatásul azonban a megyei bíróság a Be. 4. §-ának (3) bekezdésében írt kötelezettség folytán a következőkre hívja fel a figyelmet. Az első fokú bíróság az alapügyben csak az előtte érvényesített polgári jogi igény kérdését döntötte el jogerős ítélet hatályával. A határozat nem tartalmaz semmiféle olyan rendelkezést, amely a marasztalásnál magasabb összegű kártérítési követelést elutasította volna. Így tehát az azt meghaladó kár érvényesítésének — feltéve, hogy az nem ugyanabból a tényalapból származik vagy nem ugyanazon jogból ered — nincs akadálya, az nem ítélt dolog. A sértett tehát nincs elzárva attól, hogy a meghaladó kárigényét a törvény rendes útján bármikor érvényesítse, s ehhez perújítási eljárásra nincs szükség, miután ítélt dolog a meghaladó kár vonatkozásában nincsen. (Debreceni Megyei Bíróság 2. Bf. 98/1974. sz.) (327/1974.) 4. § (3) bek. 7646. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a feljelentés (magánindítvány) joghatályossága hiányának megállapítása törvénysértő. Az első fokú bíróság K. Istvánné ellen becsületsértés vétsége miatt indult büntető eljárást a Btk. 28. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással azért szüntette meg, mert a feljelentés nem joghatályos. A végzés ellen B. József mint magán vádló jelentett be fellebbezést. A fellebbezés alapos. A Be. 4. §-ának (3) bekezdése szerint a hatóságok tartoznak az eljárás résztvevőit jogaikról tájékoztatni és kötelességeikre figyelmeztetni. Az iratokból megállapítható, hogy a feljelentést B. József és felesége is aláírta, azt személyesen adták be a járásbírósághoz. A sérelmezett kijelentés B. Józsefre vonatkozik. A feljelentés beadásakor nem megfelelően tájékoztatták őket. ezért történhetett meg, hogy B. József a saját nevét húzta ki a feljelentésen, miután nem volt annyi pénzük, hogy az illetéket mindkettőjük után leróják. A szükséges tájékoztatás a tárgyaláson sem történt meg, pedig ott is pótolható lett volna. A megfelelő kioktatás esetén B. József nem a saját, hanem a felesége nevét húzta volna ki; ez esetben viszont a feljelentés — a magánindítvány — már joghatályos lett volna. Nem oktatták ki a feljelentőket arra sem, hogy meghatalmazás alapján a megsértett felesége is eljárhatott volna magánvádlóként. A meghatal494