Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

hadnagyot is. A cselekmény elkövetésekor több határőr és polgári személy volt jelen. A Legfelsőbb Bíróság által a másodfokú tárgyaláson meghallgatott orvosszakértő az iratok és a tárgyalás adatai alapján megerősítette az első fokon eljárt szakértők véleményét, mely szerint a vádlott abortív patológiás ittas állapotban követte el cselekményét. Ez azonban nem zárta ki, csupán korlátozta beszámíthatóságát. A katonai bíróság így helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét, a cselekmények minősítésénél azonban helytelen jogi következtetést vont le. Az állandó bírósági gyakorlat szerint: ha az alárendelt ugyanazon alkalommal elkövetett magatartásával több elöljáróval szemben alkalmaz erőszakot, vagy követi el a szolgálati tekintély megsértésének bűntettét, cselekménye egy rendbeli bűntettnek minősül. A törvény ugyanis a sérelmet szenvedett elöljáró személyének védelmén keresztül általában az elöljárói tekintélyt védelmezi (BJD 3232.). Emellett az elöljáró elleni erőszak bűntette minden esetben magában foglalja a szolgálati tekintély megsértését is. így e két bűncselekmény egymás mellett halmazatban nem állapítható meg (KBJD. 250.). Mellőzte a Legfelsőbb Bíróság a hivatalos személy megsértése bűntettének halmazatban való megállapítását is. Jelen esetben ugyanis a rendőr az elöljáró védelmére, annak megsegítése érdekében lépett fel. A vádlott ezen tevékenysége közben követett el vele szemben bűncselekményt. A bírósági gyakorlat e kérdésben is egységes: az elöljáró védelmére kelt személy az elöljáróval azonos jogvédelemben részesül (BH 6756). Ez esetben ugyanis nem arra kellett tekintettel lenni, hogy a megsértett személy rendőr, hanem arra, hogy az elöljáróval együttesen, annak védelmében lépett fel, s ennek megfelelően nem a rendőrt, hanem az elöljárói tekintélyt óvó szabályok szerint részesült védelemben. A Legfelsőbb Bíróság ezen indokok alapján a halmazat megállapítását mellőzte és a vádlott cselekményét egységesen elöljáró ellen folytatólagosan elkövetett erőszak bűntettének minősítette. A katonai bíróság a büntetés kiszabásánál nem tulajdonított kellő súlyt annak a körülménynek, hogy a vádlott a kóros részegség csökevényes fennállása mellett követte el cselekményét. A Legfelsőbb Bíróság erre a körülményre — valamint a vádlott egyébként jó katonai szolgálatára is tekintettel — nagyobb mértékben látta alkalmazhatónak a Btk. 68. §-át és a szabadságvesztést 6 hónapra leszállította. (Legf. Bír. Katf. III. 64/1975. sz.) (354/1975.) 7636. Egy fokozattal enyhébb szabadságvesztés — végrehajtási mód csak indokolt esetben jelölhető ki, különös tekintettel az elkövető személyi körülményeire, a bűncselekmény indítékára és az elkövetés módjára. (342/1975.) Részletesen: Btk. 38/E. §-nál. 7637. A katonai szolgálatra alkalmatlanság és a pszichopátia értékelése a büntetés kiszabásánál. (440/1975.) Részletesen: Btk. 21. §-nál. 489