Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

A tévedés 24. § 7067. A szövetkezet által folytatott olyan kereskedelmi tevékenység, amely meghaladja a jóváhagyott alapszabályban meghatározott kereteket: üzérkedés bűntettének minősül. (7/1974.) Részletesen: Btk. 236. §-nál. 7068. A mezőgazdasági termelőszövetkezet vezető beosztású dolgozóinak a kötelessége a gazdálkodást érintő alapvető törvényes rendelkezések megismerése; ezért az állami támogatás törvénytelen kieszközlésével elkövetett adócsalás bűntette miatt emelt vád alól a társadalomra veszélyességben való tévedés címén történt jelmentésük törvénysértő. (405/1974.) Részletesen: Btk. 248. §-nál. A jogos védelem 25. § 7069. Jogos védelmi helyzet megítélése, amikor abbamaradt a vádlott kezdeményezésére indult verekedés, majd a sértett ezt követően — rövid idő elteltével — támadta meg a vádlottat. Az irányadó tényállás szerint a vádlott és testvére együttesen támadták meg a sértettet, de azt a jelenlevők kiabálására abbahagyták. Rövid idő elteltével a sértett támadta meg a vádlottat. Az eseményeknek ez az utóbbi mozzanata a jogos védelem megítélése szempontjából új helyzetet teremtett. Ebben az új helyzetben már nem a vádlott volt a kezdeményező, s így a törvény helyes értelmezése mellett jogos védelemben cselekedett. Ez az álláspont felel meg az állandó ítélkezési gyakorlatnak (BH 6250., BJD 4679., 4680.). A Legfelsőbb Bíróság ennek megfelelően vizsgálta, hogy az adott esetben a Btk. 25. §-ának (1) vagy (3) bekezdése alkalmazásának van-e helye. Ügy találta, hogy a puszta kézzel támadó és fizikai vagy helyzeti fölényt nem élvező sértettel szemben a vádlott — amikor hasba szúrta — túllépte az elhárítás szükséges mértékét. Minthogy pedig erre a túllépésre a tárgyalás adataiból megállapíthatóan ijedtségből, illetve menthető felindulásból került sor, a Btk. 25. §-ának (3) bekezdését kellett alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság a vádbeli esemény lefolyásának az alapos vizsgálata, valamint a rendelkezésre álló egyéb körülményeknek, nevezetesen a vádlott személyi adottságainak a figyelembevétele alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott a vádbeli időben igen nagyfokú felindultság állapotában volt, amely felindultság az ital hatásától függetlenül is fennállott. Ez a felindulás azonban csupán korlátozta őt a védekezés szükséges mértékének a felismerésében, de nem tette erre képtelenné. Ezért a jogos védelmi helyzetet csupán a büntetéskiszabás keretében értékelte: a Btk. 25. §-a (3) bekezdésének II. fordulatát alkalmazta. Ennek megfelelően mellőzte az enyhítő körülmények közül a beszámítási képesség korlátozottságát, s helyette a Btk. 25. §-a (3) bekezdésé43