Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

let 81. §-ának (2) bekezdése szerint pedig, aki az előírt időben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján a gyermeke után családi pótlékra való jogosultsága megszűnik, a társadalombiztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztásának szabálysértését valósítja meg. A kifejtettekre tekintettel a vádlottnak a tényállás szerinti, összesen 1410 Ft kárt okozó mulasztásos magatartása helyesen a társadalombiztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértésének a megvalósítására alkalmas. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat még rá: Eredetileg idevonatkozóan a 16/1966. (VI. 1.) Korm. sz. rendelet 34. §-ának (1) bekezdése a következőket tartalmazta: Ha a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el .. . az, aki a családi pótlék elnyerése céljából a) a valóságnak meg nem felelő bejelentést tesz, b) a valóságnak meg nem felelő igazolást terjeszt elő, c) a megszabott határidőben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján valamely gyermeke után a családi pótlékra jogosultság megszűnt. A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 81. §-ának (2) bekezdése csak az imént idézett jogszabály c) pontját tartotta fenn, azzal az eltéréssel, hogy mellőzte a bűntettre való feltételes utalást és a célzat felvételét. A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szabálysértést a családi pótlékra jogosult dolgozó követheti el, a 41/1967. (X. 22.) Korm. sz. rendelettel módosított 16/1966. (VI. 1.) Korm. sz. rendelet hatályát vesztett 34. §-a (1) bekezdéséből pedig a rendelet csupán a c) pontnak megfelelő tényállást tartotta fenn, mert az a) és b) pontban leírt cselekmény társadalmi tulajdon elleni csalás bűntettét, illetve ennek a bűntettnek a kísérletét valósítja meg. Mindezekből kétségtelen, hogy a passzív magatartást (bejelentés elmulasztása) a jogszabályalkotó nem bűncselekményként, hanem szabálysértésként értékeli. Erre utal egyébként a nyomozati iratokhoz csatolt „Eltartási igazolás családi pótlék folyósításához" című nyomtatvány utolsó bekezdése is: „Felhívjuk a figyelmet, hogy az ellen, aki a valóságnak meg nem felelő nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú igazolást ad be, a bekövetkezett változást 8 napon belül nem jelenti, az okozott kár megtérítésén kívül a Társadalombiztosítási Igazgatóság szabálysértési, illetőleg büntető feljelentést tesz". Végül hivatkozik a másodfokú bíróság a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság . . . Jogügyi Osztályának feljelentésére, amelyben csak a június 26-i valótlan tartalmú nyilatkozat miatt tett feljelentést (bár iratellenesen úgy tüntette fel, hogy a vádlott ezzel jutott hozzá az őt meg nem illető családi pótlékhoz), ám a bejelentés elmulasztását nem panaszolta. A vádlottnak a tényállásban foglalt ama cselekménye pedig, hogy az 1972. június 26. napján eltartási igazolást állított ki a családi pótlék folyósításához és ebben úgy tüntette fel, mintha valamennyi gyermekét állandóan saját háztartásában tartaná el, bár ez igazolás alapján családi pótlék kifizetésére már nem került sor, a Btk. 293. §-ában meghatározott 446