Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

tése érdekében magánokirathamisítást is elkövet a tettes, a súlyosabban minősülő összefoglalt bűncselekményben kell a bűnösségét kimondani. A megkönnyítésnek egyik fokozott megnyilvánulási formája a lehetővététel, vagyis az, amikor nemcsak megkönnyíti az okirathamisítás elkövetése a csalás elkövetését, hanem egyenesen lehetővé teszi, illetve másként a csalás el sem követhető, mint az okirathamisítási cselekmény megvalósításával. Visszás lenne ez esetben az, ha a kevesebb, a megkönnyítés, az összefoglalt súlyosabban minősülő bűncselekményt valósítaná meg, míg a lehetővététel az enyhébben minősülő csalási cselekmény megvalósulása mellett csupán mint súlyosító körülmény jelentkezne. Ezért a megyei bíróság megítélése szerint a több, a súlyosabb, a lehetővététel is a súlyosabban minősülő összefoglalt bűncselekményt valósítja meg, ekként minősítendő az ilyen cselekmény, hisz ez esetben sem kerül sor feleslegesen bűnhalmazat megállapítására, hanem csupán a cselekmény társadalomra veszélyességének s az elkövető bűnösségének helyes értékelésére. Ezért a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Be. 260. §-a alapján részben megváltoztatva a vádlottak cselekményét a Btk. 293. §-ában meghatározott és a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint minősülő, társtettesként, magánokirathamisítással elkövetett csalás bűntette Btk. 9. §-a szerinti kísérletének minősítette. (Pécsi Megyei Bíróság 2. Bf. 460/1974. sz.) (9/1975.) 7573. A társadalombiztosítási bejelentési kötelesség elmulasztása szabálysértésének elhatárolása a csalástól. A tényállásban foglaltaktól kitűnően a vádlott egyrészt nem jelentette be, hogy Gyula nevű fiát letartóztatták, és azt sem, hogy János nevű gyermeke állami gondozásba, majd letartóztatásba került; Gyula nevű gyermeke után 1972. április, május és június hónapokban, János nevű gyermeke után pedig június hónapban továbbra is átvette a családi pótlékot, s ezzel 1410 Ft kár keletkezett. (Ezt az összeget a vádlott munkahelyén folyamatosan — a keresetéből — levonják és az SZTK-hoz továbbítják.) 1972. június 26. napján a vádlott ismét kiállított eltartási igazolást a családi pótlék folyósításához, és még ez alkalommal is úgy jelölte meg, mintha valamennyi gyermekét állandóan saját háztartásában tartaná el, de ezzel kapcsolatban már családi pótlék kifizetésére nem került sor. A családi pótlékkal kapcsolatos okmányok, igazolások és nyilatkozatok benyújtására vonatkozó egyes rendelkezéseket a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága „Ügyviteli utasítás a családi pótlék megállapítását és folyósítását ellátó munkáltatók részére" 180. pontja tartalmazza részletesen, míg a családi pótlékra jogosult személy bejelentési kötelezettségei kitűnnek az ügyviteli utasítás 190. pontjának b) alpontjából. Ezekből megállapíthatóan a családi pótlékban részesülő személy köteles a családi pótlékra jogosultságot és a családi pótlék folyósítását érintő változásokat 8 napon belül bejelenteni. [2/1966. (VI. 1.) sz. SZOT szabályzat 58. § (1) bek.] A változást követő 8 napon belül a családi pótlékban részesülő bejelenteni köteles ha: ... valamelyik gyermek a háztartásából (eltartásából) elkerült ... A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rende445