Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

tása további tevékenységet — jelen esetben a kiegészítő részesedés jogtalan kifizetése érdekében a mérleg meghamisítását — is felölel: ez már a vagyon elleni bűncselekmények valamelyikének minősül. A kifejtettekből következik, hogy a terheltek szándékosan megvalósított mérleghamisítási cselekményükkel a pénzügyi fegyelem megsértését is megvalósították ugyan, ámde ennek ezen túlmenő következményei is voltak, amelyek a társadalmi vagyon károsítását idézték elő. Ennek folytán a csalás bűntettét követték el, mégpedig attól függetlenül, hogy a kiegészítő részesedés jogellenes kifizetése a termelőszövetkezet gazdálkodásának folyamatában milyen fennakadást eredményezett, és gátolta-e azt, hogy a termelőszövetkezet fizetési kötelezettségeit utóbb teljesíthesse. 4. Az Elnökségi Tanács az alaposnak talált törvényességi óvás folytán a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletének Cs. F. és Sz. K. terheltek egyes cselekményeinek pénzügyi fegyelem megsértése vétségeként való minősítésére vonatkozó része törvénysértő. E megállapításnak az érdekeltekre hatálya nincs, az kizárólag a bíróságok ítélkezésének elvi irányítását szolgálja. Végül rámutat az Elnökségi Tanács arra: az a körülmény, hogy a fentiekben körülírt s vagyon elleni bűncselekményt megvalósító tevékenység a termelőszövetkezet rendes gazdálkodásának a folyamatában később fennakadást nem eredményezett, továbbá az, hogy a terheltek indítéka elsősorban az volt, hogy a termelőszövetkezet tagjai számára biztosítsanak — a csoportérdek helytelenül értelmezett szolgálatában — anyagi előnyt és a szanálást is elkerüljék: esetleg a büntetés kiszabásánál vehető megfelelően figyelembe. (Leei. Bír. Eln. Tan. B. törv. 741/1974. sz.) (429/1974.) 7571. Fogyasztásra csak a szőlőből készült mustot és bort szabad forgalomba hozni, a megengedett anyagok hozzáadásával és az előírt kezelés szerint. Ennek megfelelően a törkölyből készített 30 hektoliter hamisított bornak nagyobb mennyiségű valódi borral való összekeverése és értékesítése a csalás bűntettét valósítja meg, A járásbíróság az 1973. november hó 6-án kelt ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet társadalmi tulajdont károsító csalás miatt 4 hónapi, illetve 6 hónapi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre és 3000 forint, illetve 8000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Mindkét terhelt szabadságvesztésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ezenkívül a II. r. terheltet további 1 rb. társadalmi tulajdont károsító csalás bűntettének vádja alól — bebizonyítóttság hiánya okából — felmentette. Az ítéleti tényállás lényege a következő. A II. r. terhelt 1971 őszén az I. r. terhelttel — aki a k-i Homokgyöngye szakszövetkezet pincemestere volt — megegyezett abban, hogy „szaporított bort" vesz át tőle. Ezt követően a II. r. terhelt törkölyt és cukrot vásárolt, amelyhez vizet adva kb. 30 hl bort készített, ezt hozzákeverte a kb. 85 hektoliter valódi mustjához, így összesen 115 hl bort adott át a szakszövetkezetnek, amelyet az I. r. terhelt mint 13,5 fokos bort becsült meg és fok/literenként 82 fillért rendelt kifizetni. Az átvett bort 441