Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

tétel kárként jelentkezik. A vádlott semmiképpen sem volt jogosult a munkát végző dolgozóknak kifizetett béren felül további összegeket elszámolni és azokat ily módon saját részére megszerezni. Ezekre figyelemmel a megyei bíróság a vádlott felmentésére alapot nem látott. Helyesen ismerte fel az első fokú bíróság a bűnösségi körülményeket és megfelelő súlyú büntetést szabott ki a vádlottra. Alaposnak találta viszont a megyei bíróság a fellebbezési óvást a polgári jogi igény tárgyában való érdemi határozat hozatalára irányuló részében. A járásbíróság ugyanis pontosan megállapította a vádlott által okozott kár összegét. Lényegében azért nem bírálta el érdemben az ügyész által érvényesített polgári jogi igényt, mert „a számlákon túlmenően" további esetleges igény érvényesítésére is sor kerülhet. Ez azonban nem akadálya az érvényesített polgári jogi igény érdemi elbírálásának. A megyei bíróság ezért az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A Munka Törvénykönyve 57. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján kötelezte a vádlottat, hogy az ügyész által a vádiratban érvényesített 2477 Ft összeget és ennek 1971. július 1. napjától járó évi 5%-os kamatát a sértett részére térítse meg. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. II. 303/1973. sz.) (199/1974.) 7570. A termelőszövetkezet mérlegének meghamisítása és a veszteség helyett nyereség kimutatása abból a célból, hogy a kiegészítő részesedés kifizethető legyen — amennyiben ez meg is történt: csalás bűntette és nem pénzügyi fegyelmet sértő vétség. 1. Az M-i Megyei Bíróság Cs. F. I. r. terheltet, valamint Sz. K. II. r. terheltet bűnösnek mondotta ki bűnszövetségben elkövetett és különösen nagy kárt okozó sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés bűntettében, részben mint felbujtót. Ezért az I. r. terheltet 7 évi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 5 évi eltiltásra, a II. r. terheltet pedig 6 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. (Az ügyben még hat terhelt szerepelt.) A Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét, az I. r. és II. r. terheltek vagyon elleni bűncselekményeinek a különösen nagy kár szerinti minősítését mellőzte és a terheltek vagyon elleni bűncselekményeit részben bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás bűntettének minősítette. A terhelteket pénzügyi fegyelem megsértése és 2 rb. magánokirathamisítás vétségében is bűnösnek mondta ki és halmazati büntetésül Cs. F.-et 4 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra, Sz. K. terheltet 3 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás köréből az alábbiak kiemelése szükséges. Cs. F. I. r. terhelt 1961-től az M-i „Űj Élet" Mg. Termelőszövetkezet elnöke volt, Sz. K. II. r. terhelt 1964-ben került a termelőszövetkezethez főkönyvelőként. Az „Űj Élet" Mg. Termelőszövetkezet már megalakulásától kezdve a gyenge adottságú szövetkezetek közé tartozott. Az idők folyamán kisebb mértékben fejlődött ugyan, ezt azonban rendszeres állami dotációval, valamint kisebb mértékben saját erőből történő beruházásokkal sikerült elérni. Az 1966. évben mérleghiánya volt, amelyet részben a kedvezőtlen 438