Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

II. A postai alkalmazottak által vezetett nyilvántartások, kiállított okiratok nem köz-, hanem magánokiratok. (426/1974.) Részletesen: Btk. 65. §-nál. 7566. Sikkasztás bűnsegéde és nem tettese az a gépkocsivezető, aki a raktáros jelenlétében szállított árunak a raktáros által történő eltulajdonításában közreműködik. (7/1975.) Részletesen: Btk. 13. §-nál. 7567. A szabadságvesztés végrehajtásának indokolt felfüggesztése sikkasztás bűntetténél. (49/1975.) Részletesen: Btk. 70. §-nál. 292/A. § 7568. Vasúti közlekedés biztonsága elleni súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett bűntett és tömeges balesetet okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség esetén, ha a bűnösség megállapításának alapja a kötelező megállást előíró közlekedési szabály megszegése, mellékbüntetésként a járművezetéstől eltiltás alkalmazása indokolt. (48/ 1974.) Részletesen: Btk. 52/A. §-nál. Csalás 293. § 7569. A kár fogalma a munkadíj kifizetésére elrendelt és csalási cselekmény útján eltulajdonított összegekkel kapcsolatban. Az első fokú bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt ítélte el. A sértett vállalat polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az ügyész fellebbezési óvást jelentett be az ítélet ellen a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása és a sértett kárigényének érdemi elbírálása végett. A vádlott számfejtette az alkalmi rakodómunkások által végzett teljesítményt, és ő fizette ki az alkalmi rakodómunkásoknak járó munkabért is. A hozzá visszakerült szállítmányozási lapra alkalmi rakodókként több esetben olyan neveket tüntetett fel, akik a nyilvántartásban nem szerepeltek. Ezeknek a személyeknek a neveit azután maga írta alá az alkalmi rakodók bérelszámolási lapján és a bérjegyzékeken is. A vádlott az alkalmi rakodók bérelszámolási lapján nem létező személyek helyett összesen 2477 Ft felvételének igazolásául a nem létező személyek nevét írta alá. A tényállás alapján okszerűen következtetett az első fokú bíróság a vádlott bűnösségére és cselekményeit törvényesen minősítette. A megyei bíróság nem találta helytállónak azt a védelmi érvelést, hogy a sértett vállalatot nem érte kár. Nem kétséges ugyanis, hogy csupán azoknak a munkabéreknek a kifizetése tekinthető jogszerűnek, amelyeket a ténylegesen munkát végző dolgozók vesznek fel, és minden ezen felül elvont 437