Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

§-ának (1) bekezdése alapján megállapítva, a járásbíróság ítéletének a terheltre vonatkozó részét a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a járásbírósághoz visszaküldte. (Legf. Bír. B. törv. II. 87/1974. sz.) (231/1974.) 21. § (2) bek. 7064. A katonai szolgáltra alkalmatlanság és a pszichopátia értékelése a büntetés kiszabásánál. A katonai bíróság a honvéd vádlottat elöljáró elleni erőszak bűntette és önkényes eltávozás vétsége miatt 1 évi és 6 hónapi — szigorított börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre, valamint a közügyektől egy évi eltiltásra ítélte, egyben kizárta a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. A megállapított tényállás szerint a tulajdon elleni bűntett, valamint súlyos testi sértés bűntette miatt már két ízben letöltendő szabadságvesztésre ítélt vádlott népgazdasági munkán vett részt alegységével. Munkahelye közelében polgári személyekkel italozott és 2 dl pálinkát fogyasztott. Ezt követően autóbusszal szállították be katonatársaival együtt az elhelyezési körletbe. A vádlott az autóbuszon „belefejelt" egy társa arcába, mert azt tételezte fel, hogy az kineveti ittassága miatt. Ezekután kifogásolta, hogy nem engedik eltávozásra, kijelentette, hogy leszáll és a lakására megy. Amikor a rajparancsnoka az autóbusz ajtajához állt, hogy ezt megakadályozza, a vádlott annak az arcába „fejelt", majd ezt meg akarta ismételni, de társai lefogták. A cselekményét mintegy 25 sorkatona látta. A vádlott 1975. április 7-én 18 órától 24 óráig kimaradást kapott, amelyet századparancsnoka április 9-én 18 órától 10-én 05 óráig meghosszabbított. Az elhelyezési körletből való eltávozása után Miskolcon különböző szórakozóhelyeken italozott, engedély nélkül polgári ruhába öltözött és szolgálati helyétől önkényesen távol maradt 1975. április 12-én 15 óráig, amikor a rendőrjárőr fogta el. A vádlott amorális pszichopata, ezért katonai szolgálat teljesítésére békében alkalmatlan, háborúban szakszolgálatra alkalmas. A büntetés enyhítése végett bejelentett fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. Nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a vádlottal szemben harmadik alkalommal kellett bűntett elkövetése miatt szabadságvesztés büntetést kiszabni. Első esetben tulajdon elleni bűntettek és más bűncselekmények miatt 1 évi, majd ezt követően súlyos testi sértés bűntette miatt 10 hónapi szabadságvesztést állott ki. Ezután valósította meg az újabb erőszakos bűncselekményt és támadott elöljárójára durván anélkül, hogy erre bármi oka lett volna. Ismételten erőszakos bűncselekményt követett el, így e tekintetben kriminológiai visszaeső. Erre figyelemmel az első fokú bíróság helyesen határozott a szabadságvesztés kiszabásánál. Annak csökkentését az a védelmi előterjesztés sem indokolta, hogy a vádlott a katonai szolgálat teljesítésére békében alkalmatlan, és így — minthogy cselekményei katonai bűncselekményt valósítanak meg — a 41