Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

többször rámutatott arra, hogy nem kísérletet, hanem befejezett bűncselekményt követ el az, aki az üzemből eltulajdonított dolgot az üzem területén elrejti azzal a szándékkal, hogy onnan egy későbbi időpontban fogja hazavinni, időközben azonban a cselekményét felfedik. Ez a megállapítás még inkább vonatkozik a termelőszövetkezetek területén elkövetett lopásra, mert a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezési jogának érvényesítési lehetősége a területükön levő dolgokkal kapcsolatosan — az eltérő adottságokra figyelemmel — jóval szűkebb, mint az ipari üzemeké. A termelőszövetkezetek ugyanis gyakran több ezer hektár nagyságú területen működnek, és területükön bárki szabadon közlekedhet, szemben az ipari üzemekkel, ahol ez a terület jóval kisebb és zárt. Ilyen körülmények között tehát a vádlott, amikor a termelőszövetkezet földjén levő árpát a vontatóval a tábla szélére szállította, majd ott a vontatóról leeresztette, a dolgot a termelőszövetkezet, vagyis a tulajdonos rendelkezése alól kivonta, így a lopást, azaz a dolog elvételét befejezte. (Pécsi Megyei Bíróság 2. Bf. 43/1975. sz.) (340/1975.) 7547. A lopás vétségének megállapítása törvénysértő, ha a cselekmény elkövetése után hatályba lépett új törvény szerint a bűncselekmény az elbíráláskor már elévült. A járásbíróság az 1974. december 12. napján tárgyalás mellőzésével hozott végzésével H. L. terheltre csalás vétsége miatt 1600 forint pénzbüntetést szabott ki. A végzés 1975. január 4. napján jogerőre emelkedett. A bűnösség megállapítása körében alapul vett tényállás szerint a terhelt 1971. december 26. napján felkereste a lakásán G. Gy. sértettet és tőle 800 forintot kért azzal, hogy sürgősen tartásdíjat kell fizetnie. Előadta, hogy kőművesként munkaviszonyban áll, pár nap múlva kap fizetést és akkor megadja a 800 Ft-ot. A terhelt a kért összeget a saját céljaira fordította, a kölcsönkért pénzt nem térítette meg. A végzés ellen a terhelt javára emelt törvényességi óvásban kifejtettek szerint a végzés azért törvénysértő, mert a büntető eljárás megindításakor a büntethetőség már elévült. A törvényességi óvás alapos. G. Gy. sértett 1974. február 25. napján jelentette fel a terheltet a sérelmére 1971. december 26. napján elkövetett bűncselekmény miatt. A rendőrség a nyomozást 1974. március 8. napján rendelte el. Az 1971. évi 28. sz. tvr-tel módosított Btk. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a büntethetőség vétség esetében a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább két év elteltével évül el. Ez az idő 1973. december 26. napján eltelt. A cselekmény elkövetésekor hatályban volt Btk. 31. §-ának c) pontja szerint ugyan a terhelt cselekménye vonatkozásában a büntethetőség elévülésének ideje 3 év volt. A Btk. 3. §-ának (2) bekezdése szerint azonban, ha az elbíráláskor olyan új büntető törvény van hatályban, amely szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébb elbírálás alá esik, az új törvényt kell alkalmazni a hatályba lépése előtt elkövetett cselekményre is. A Btk-nak az 1971. évi 28. sz. tvr. 2. §-a (1) bekezdésével módosított 423