Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

lében levő gyakorlótérre küldték különböző karbantartási munkák elvégzése végett. A vádlott azonban 10.30 óra tájban — egy társával együtt — elhagyta a kijelölt területet, s a közeli strand melletti vendéglőben nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Innen 13 óra tájban ittasan indultak vissza a laktanya felé, útközben találkoztak a strandra igyekvő 50 éves B. Máriával az egyik földúton. A vádlott tegező hangnemben szólította meg B. Máriát, beszélgetni kezdett vele, míg társa tovább haladva visszatért a laktanyába. Távozása után a vádlott B. Máriát berántotta az egyik út menti bokorba, a földre teperte, s amikor segítségért kiáltott, száját is befogta. Ezt követően igyekezett a ruháját felhúzni, miközben a mellét is tapogatta. A sértett nő továbbra is kiáltozott, ezt meghallotta a kerékpárján arra haladó H. József, aki leállított egy ott közlekedő gépkocsit, s annak vezetőjével a bokorhoz sietett. Kiáltásukra a vádlott elmenekült. Értesítették a rendőrséget. Rendőri meghallgatásakor a sértett úgy nyilatkozott, hogy nem kíván feljelentést tenni, majd ügyészi kihallgatásakor sem kívánt magánindítványt előterjeszteni. A katonai ügyészség azonban magánindítvány hiányában is vádat emelt garázdaság bűntette miatt. Arra hivatkozott, hogy a vádlottnak a nyílt földúton tanúsított magatartása alkalmas volt a garázdaság bűntettének megvalósítására, amely hivatalból üldözendő, így a magán indítvány hiánya nem akadálya a büntető eljárásnak. A katonai bíróság előkészítő ülésen meghozott végzésével a vádlott ellen garázdaság bűntette miatt folyamatba tett eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy a Btk. 289. §-ában írtak szerint a magánindítvány hiánya csak akkor nem akadálya a Btk. 276. §-ának (1) bekezdésében írt erőszakos nemi közösülés bűntette miatt a büntető eljárás lefolytatásának, ha azzal kapcsolatban más — tehát az erőszakos nemi közösülés elkövetési tevékenységétől eltérő — bűntett is megvalósult. A jelen esetben azonban a vádlottnak a másokban megbotránkozást okozó hangsúlyozottan közösségellenes magatartása éppen abban nyilvánult meg, hogy a közúton magányosan haladó, idős nővel szemben a közösülés megvalósítása céljából erőszakot alkalmazott. A garázdaság ekként nem alkot halmazatot, mert a vádlott csupán az erőszakos nemi közösülés bűntettének a kísérletét követte el. Az ezzel ellenkező álláspont szerint ugyanis, mivel a cselekmény miatt magánindítványt nem terjesztettek elő, a vádlottat végeredményben garázdaság bűntette címén kellene bűnösnek kimondani, mégpedig ugyanazon tényállás alapján, mintha a bűnössége erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében lenne megállapítva. A büntető eljárás lefolytatása ezért éppen azt az érdeket sértené — a sértett kíméletét —, amely miatt a törvényhozó az erőszakos nemi közösülés bűntette alapesetének üldözhetőségét csak magánindítvány előterjesztése esetén tette lehetővé (BJD 1250). A katonai bíróság helyes indokai alapján az ügyészi fellebbezési óvás nem alapos. Az adott tényállás mellett a vádlott garázda magatartása nem különül el a magánindítványra üldözendő bűncselekménytől. A vádlott cselekménye ugyanis azáltal vált feltűnő, hangsúlyozottan közösségellenessé, hogy a közösülést erőszakkal akarta végrehajtani, amiből ere403