Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

más okból nem bizonyítható. Ilyen esetben a rágalmazást kimerítő ma­gatartás társadalomra veszélyességének vizsgálata — mint minden más bűncselekmény esetében is — kizárólag a konkrét elkövetési körülmé­nyek alapján történhet. A törvényességi óvással megtámadott határozatból az volt megálla­pítható, hogy a terhelt az általa vezetett bolt leltárhiányának megálla­pítását követően folyamodott — saját állítása szerint — a nagyobb cím­letű papírpénzek megjelöléséhez és amikor a magánvádló egy megjelölt­nek látott 100 forinttal fizetett, rögződött benne az a következtetés, hogy azt a bolti forgalomból tulajdonította el. Ezt a tényt másnap jelentette felettesének. Látszólag tehát a terhelt azt tette, ami a társadalmi tulaj­don védelme szempontjából kötelessége volt, és ami a dolog természe­téből következően azzal járt, hogy a magánvádlót lopás elkövetésével gyanúsította. Az eljárás adatai kétséget hagynak azonban a tekintetben, hogy a ter­helt a kötelességszerű bejelentését megelőzően kellő gondossággal járt-e el, mindent megtett-e annak érdekében, hogy a magánvádlóról alkotott véleményének helyességéről meggyőződjék. A személyes meghallgatás alkalmával a terhelt maga állította, hogy csupán azon az egy napon jelölte meg a papírpénzeket egy ceruzavo­nással, és a magán vádló egy ilyenféle 100 forintossal fizette ki zárás előtt az aznapi vásárlását. A 100 forint átvételekor észlelését a magán­vádlóval nem közölte, a 100 forintos eredete tekintetében őt kérdőre nem vonta és az állítólag megjelölt papírpénzt meg sem őrizte; nem kí­sérelte meg kideríteni, hogy a 100 forintos mi módon juthatott a pénz­tárból a magán vádló kezébe, ha a papírpénzek megjelöléséből követke­zően a pénztárt a terhelt kezelte. A terhelt saját állítása szerint nem va­lami különleges jellel, hanem csak egy ceruzavonással jelölte meg a pénzt. A papírpénzek összeszámolásánál (postán, bankban) számtalanszor alkalmaznak ilyen jeleket. Nem számolt be a terhelt arról, mi volt az az egyezőség a szóban forgó 100 forintoson látható jel és a saját jelzése között, ami a gyanúját megalapozta. Nincs adat arra sem, hogy a pénz­tárzárásnál 100 forint hiány jelentkezett. Ilyen körülmények között nem tehető olyan megállapítás, hogy a ter­helt alapos okkal vélte a magánvádló becsületét, egzisztenciáját is sú­lyosan sértő bejelentését jogszerűnek, hogy cselekménye nélkülözi a társadalomra veszélyességet. A társadalomra veszélyesség hiányának és ezen az alapon a büntetlenségnek elemi feltétele a hivatali, munkaköri beosztásból fakadó --gondosság maradéktalan kifejtése. A felelőtlenül, kellő körültekintés nélkül tett rágalmazó állítások társadalomra veszé­lyessége nem enyészik el akkor sem, ha az elkövető cselekményének in­dítéka jóhiszeműnek, a társadalmi tulajdon érdekét szolgálónak tűnik. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság végzése el­len emelt törvényességi óvást a Be. 291. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. B. törv. I. 21/1975. sz.) (453/1975.) 7504. Hamis vádat és nem rágalmazást valósít meg a cselekmény ak­kor is, ha a feljelentés tárgyául szolgáló magatartás elévülés, kegyelem vagy más ok miatt egyébként már nem lenne büntethető, ezeket a bün­388

Next

/
Oldalképek
Tartalom