Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

tethetőségeket megszüntető okokat azonban a vádoló a feljelentésében elhallgatta. (189/1974.) Részletesen: Btk. 172. §-nál. 7505. I. Rágalmazás esetében a tényállítás valóságának a megítélése szempontjából nem elengedhetetlenül szükséges az állított és a bizonyított tények teljes egybehangzása. Sikerre vezet a valóság bizonyítása akkor is, ha a tényállítás lényege valónak bizonyult. II. Az ítélet megalapozatlanságát eredményezheti, ha a bíróság a rágalmazás miatt indult ügyben a valóság bizonyítása iránti indítványt elutasítja. (498/1975.) Részletesen: Btk. 269. §-nál. 266. § (2) bek. a) pont 7506. Másról hatóság előtt konkrét terhelő tények megjelölése nélkül tett olyan kijelentés, hogy hamisan tanúskodott, nem hamis vádat, hanem csupán rágalmazást valósíthat meg. A gondatlanul elkövetett hamis vád és az aljas indokból elkövetett rágalmazás vétségének elhatárolása. (323/1974.) Részletesen: Btk. 172. §-naL 266. § (2) bek. b) pont 7507. Regény megírása és kiadása kapcsán a sokszorosítás útján elkövetett rágalmazás vétségének megállapításához nem elegendő az eseményeknek a magánvádló ellen korábban folyamatban volt bűnügy tényállásához való hasonlósága, hanem a személyek vonatkozásában is kétséget kizáró azonosság szükséges. 1. Az első fokú bíróság a terheltet két rb. sokszorosítás útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A bíróság az ítéleti tényállásban megállapította, hogy a terhelt 1972ben megjelent regényének alapjául a magánvádló ellen folyamatban volt büntetőügy szolgált. V. K. és V. R. magánvádlók magánindítványukban azt sérelmezték, hogy a terheltnek az 1972. évben megjelent regénye V. K.-t erkölcstelen életmódot folytató leánynak, V- R.-t pedig beszámíthatatlan, a családjával nem törődő anyának tünteti fel. Indítványozták ezért, hogy a bíróság a terhelt bűnösségét két rb. sokszorosítás útján elkövetett rágalmazás vétségében állapítsa meg. Az ítélet indokolásának a lényege szerint a regényben szereplő alakok a valóságban nem léteznek. D. M. tehát, aki a regény egyik szereplője, nem létező személy, csak regényalak. Ugyanez a megállapítás vonatkozik D. R.-néra és a regényben szereplő többi regényalakra is. Minthogy a rágalmazás bűncselekménye megállapításához az szükséges, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás fizikailag létező személyre vonatkozzék, ez viszont a jelen esetben hiányzik, ennélfogva bűncselekmény nem valósult meg. A másodfokon eljárt bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terheltet bűnösnek mondta ki két rb. sokszorosítás útján elkö389