Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

(2) bekezdése alapján rongálás vétségében mondotta ki bűnösnek. A megyei bíróság által megállapított 2500 forint pénzbüntetést e bűncselekményért tekintette kiszabottnak. (Legf. Bír. B. törv. V. 1195/1974.) (212/ 1975.) 7502. Éjjel elkövetett magánlaksértés és a koránál fogva védekezésében korlátozott agg sértettel szemben elkövetett súlyos testi sértés bűntettének — verekedés szabálysértése miatt korábban már megbüntetett — elkövetőjével szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése törvénysértő. (543/1.975.) Részletesen: Btk. 70. §-nál. Rágalmazás 266. § 7503. A felelőtlenül, kellő körültekintés nélkül tett rágalmazó tényállítások akkor is veszélyesek a társadalomra, ha az elkövető jóhiszeműen úgy véli, hogy cselekménye a társadalmi tulajdon védelmét szolgálja. A járásbíróság fellebbezések hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet rágalmazás vétsége miatt 100 Ft pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte továbbá, hogy 100 forint bűnügyi költséget a magánvádló részére fizessen meg. A megállapított tényállás lényege a következő: A K-i ÁFÉSZ 3. sz. vegyesboltjában a terhelt boltvezetőként, a magánvádló eladóként dolgozott. A terhelt az ÁFÉSZ igazgatósági elnökéhéz bejelentést tett, amely szerint a magánvádló az előző napon vásárlása alkalmával a terheltnek egy olyan 100 forintos papírpénzzel fizetett, amelyet ő tintaceruzával külön megjelölt. Az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke a bejelentés nyomán vizsgálatot rendelt el, az ennek során felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a terhelt úgy nyilatkozott, hogy a magánvádló a bolti forgalomból 100 forintot eltulajdonított. A terhelt kérelmére megtartott tárgyaláson az elrendelt valóságbizonyítás eredményre nem vezetett — így a járásbíróság megállapítása szerint — a terhelt kellő ténybeli alap nélkül állított a sértettről más előtt olyan tényeket, amelyek becsülete csorbítására alkalmasak voltak. A járásbíróság jogerős határozata ellen a terhelt javára emelt törvényességi óvás álláspontja szerint a terhelt a társadalom részéről támasztott elvárásnak és jogszabályon is alapuló kötelezettségének tett eleget azzal, hogy a 100 forint ellopásának gyanúját az intézkedésre jogosult felettesének jelentette. Magatartása jogellenesség hiányában rágalmazást nem valósít meg, ezért őt az ellene emelt vád alól fel kell menteni, mivel bűncselekményt nem követett el. A törvényességi óvás nem alapos. A Btk. 266. §-ának (1) bekezdése szerint rágalmazást követ el, aki más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, avagy Uyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Az elkövető jóhiszeműsége — az állított tény valósága tekintetében 386