Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

vagy vagyona van. A gyermekgondozási segély ilyennek nem tekinthető. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete mindkét terhelt vonatkozásában törvénysértő. Ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a terhelteket az erőszakkal és együttesen elkövetett magánlaksértés bűntette miatt ellenük emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette, és megállapította, hogy a bűnügyi költség az államot terheli. Egyben megállapította, hogy a terheltek elkövették a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 146. §-ába ütköző önkényes beköltözés szabálysértését, és ezért az I. r. terheltet 500 forint pénzbírsággal sújtotta, amelyet a Sztv. 18. §-a alapján meg nem fizetés esetén — amennyiben a pénzbírság az elkövető munkabéréből vagy egyéb járandóságából nem hajtható be — 50 forintonként 1 napi elzárásra rendelt átváltoztatni. A fk. II. r. terheltet fiatal korára és családos állapotára tekintettel az Sztv. 20. §-a alapján figyelmeztetésben részesítette, mert attól kellő nevelő hatást várt. A figyelmeztetés foganatosítására az első fokon eljárt járásbíróságot utasította. (Legf. Bír. B. törv. II. 1060/1973. sz.) (150/1974.) 7499. Magánlaksértés kísérleti és befejezett alakzatának elhatárolása. Az első fokú bíróság bűnösnek mondotta ki a II. r. vádlottat erőszakkal elkövetett magánlaksértés bűntettének a kísérletében és ezért 6 hónapi szabadságvesztésre és 1200 Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az I. r. vádlottat az ellene emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen a II. r. vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt s enyhítés végett fellebbezett. Az első fokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. Az I. r. vádlott együtt él a II. r. vádlott élettársának F. Jánosnénak az anyjával, K. Gyulánéval. A II. r. vádlott az élettársával anyja, K. Gyuláné házában lakik, de nevezettől elkülönülve, minthogy K. Gyulánéval haragos viszonyban vannak. A vádbeli napon mind az I. r. vádlott és élettársa, mind a II. r. vádlott és élettársa az italboltban volt. Az I. r. vádlott a hazaérkezésük után a nagykaput belülről bezárta, majd a konyha belső üvegezett ajtaját is becsukta, a külső ajtót azonban nyitva hagyta. A II. r. vádlott és élettársa fél 6 óra körül haladt el az I. r. vádlott háza előtt, ahol meglátták a földön fekvő K. Gyulánét, akinek az I. r. vádlott durván odakiáltott: „na vén szar, berúgott". Erre K. Gyuláné felkelt és bement a konyhába. A külső ajtót nem csukta be, csak a belső üvegezett ajtót. A II. r. vádlott járkálni kezdett a ház előtt, a nagykapun akart bemenni, de mivel az zárva volt, nem jutott be. Ekkor az I. r. vádlott házának a kerítéséhez ment, átlépett az 1,20 m magas kerítésen és a konyhaajtó elé ment. 381