Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

gálni, annak ellenére, hogy az alapítéletekben kiszabott büntetéseket utóbb összbüntetésbe foglalták. Az összbüntetésnek a mentesítés szempontjából csak az a jelentősége, hogy a vádlott csak az összbüntetésül megállapított szabadságvesztés kitöltésének — 1972. október 8. — napján mentesült a második elítélés következményei alól. A mentesítés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az összbüntetés tartama az 1 évet meghaladta (BK 507. sz. BH 1973. évf. 5. szám). A fentiekre tekintettel a megyei bíróság a vádlott által 1973. július 19-én elkövetett súlyos testi sértés bűntettének visszaesőként való minősítését mellőzte és megállapította, hogy a vádlott már az elbírálás tárgyául szolgáló bűncselekmények elkövetésekor is büntetlen előéletű volt. A vádlott egyik cselekményének enyhébb minősítése folytán vele szemben új büntetés kiszabása vált szükségessé. Ennek során a megyei bíróság súlyosítóként értékelte a Btk. 78. §-ának (3) bekezdése alapján a vádlott előző, ugyancsak erőszakos jellegű bűncselekmények miatti elítéléseit, továbbá a verekedés szabálysértése miatti büntetését —, míg enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a súlyos testi sértés bűntettét beismerte, a vádlott a bűncselekményei elkövetése után, 1973. július 28-án megnősült, felesége jelenleg ötödik hónapos terhes. Ilyen bűnösségi körülmények mellett a Btk. 263. §-ának (2) bekezdése és a Btk. 257. §-a (1) bekezdésének II. fordulata alapján, a Btk. 65. és 66. §-ai szerint halmazati büntetésül a vádlottat 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A vádlott jelenleg is csupán 20 éves, az elbírálás tárgyául szolgáló cselekményeire a fiatalos meggondolatlanság a jellemző. Állandó munkaviszonyban rendszeresen és jól dolgozik. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság az első fokú ítéletben kiszabott közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzte. Minthogy a vádlott az előző elítélései hátrányos következményei alól mentesült, azokat a büntetés végrehajtási fokozatának megállapításánál és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésnél sem lehet figyelembe venni. Következésképpen a megyei bíróság megállapította, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést a Btk. 38/C. §-ának a) pontja alapján börtönben kell végrehajtani, mivel szándékos bűntettek miatt csupán 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és a feltételes szabadságra bocsátásból kizárására vonatkozó rendelkezést mellőzte. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. I. 796/1973. sz.) (187/1974.) 7247. Ha a terheltet előbb olyan büntetéssel sújtják, amelyre nézve törvényi mentesítésben nem részesülhet, majd két ízben javító-nevelő munkára ítélik — mindhárom büntetésre nézve csak együttesen mentesülhet és csak bírósági mentesítésben részesíthető. A járásbíróság az 1974. február 27-én kelt végzésével a terheltet a járásbíróság, illetve a megyei bíróság határozatával kiszabott 1 évi és 8 hónapi szabadságvesztés, valamint a közügyektől 2 évi eltiltás tekintetében bírósági mentesítésben részesítette a Btk. 81. §-a (1) bekezdésének aj pontja alapján. Rögzíti a végzés, hogy a terheltet az 1972. szeptember 29-én jogerőre emelkedett összbüntetési ítélet quasi halmazati büntetésül 1 évi és 4 hó172