Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

napi* javító-nevelő munkára ítélte, amelyet a terhelt 1973. június 9-én kitöltött, ezekre nézve a törvénynél fogva mentesült. A járásbíróság fenti végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Maga a megtámadott végzés is megállapítja, de a csatolt iratokból is kitűnik, hogy a terheltet a törvényi mentesítés alá nem eső szabadságvesztés büntetése után ítélték két ízben javító-nevelő munkára; éspedig első ízben 1972. január 13-án 10 hónapi, 1972. május 18-án pedig 1 évi javító-nevelő munkára, amelyeket a már említett módon összbüntetésbe foglaltak. A Btk. 83. §-ának (1) bekezdése azonban kimondja, hogy több elítélés esetén a mentesítés csak együttesen állhat be, a (2) bekezdés szerint pedig, ha az elítéltet a törvényi mentesítés hatályának beállta előtt olyan büntetéssel sújtják, amely nem esik törvényi mentesítés alá, az együttes mentesítést csak a bíróság adhatja meg. A fentiekből következik, hogy egyfelől a terhelt mindhárom elítélésére nézve csak együttesen részesülhet mentesítésben, s a mentesítés a több elítélése tekintetében külön-külön és más-más időpontokban nem állhat be —, másfelől, hogy valamennyi elítélésére nézve csakis bírósági mentesítésben részesülhet. A javító-nevelő munka büntetések kiszabása előtt ugyanis — amelyek egyébként törvényi mentesítés alá estek volna — olyan büntetéssel sújtották, amely nem esik törvényi mentesítés alá. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor végzésével a terheltet a javító-nevelő munkára történt elítélésének figyelmen kívül hagyásával kizárólag a szabadságvesztésre történt elítélés tekintetében részesítette bírósági mentesítésben. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság végzését a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a járásbírósághoz visszaküldte. (Legf. Bír. B. törv. II. 488/1974. sz.) (453/1974.) 7248. Ha a terheltet a Btk. 83. §-ának (3) bekezdése szerinti, a mentesítésre meghatározott 10 évi várakozási idő alatt szándékos vétség miatt szabadságvesztésre ítélik, ez utóbbival kapcsolatos várakozási idő az előző 10 évi várakozási idővel párhuzamosan folyik. 1. A járásbíróság 1954. március 15-én hozott, illetőleg a megyei bíróság 1954. június 29-én kelt ítéletével a terheltet társadalmi tulajdont károsító, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt 4 hónapi szabadságvesztésre és 500 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűncselekmény elkövetésének időpontja: 1953. november—december hó. Ezt a büntetését a terhelt 1955. május 30-án kitöltötte. 2. A terheltet a járásbíróság 1959. október 16-án hozott ítéletével, illetőleg a megyei bíróság 1959. november 26-án kelt végzésével magánszemély sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A bűncselekmény elkövetésének ideje: 1959. szeptember 2. Ebből a büntetéséből a terhelt 1960. április 20-án feltételesen szabadult. 3. A terheltet a járásbíróság 1960. június 21-én hozott, illetőleg a megyei bíróság 1960. augusztus 9-én kelt ítéletével lopott kulcs használa273