Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

fogva a mentesítés nem állt be, mert a terhelt bűncselekményeit az előző elítéléshez fűződő törvényi mentesítés beállta előtt követte el. A Btk. 83. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően pedig a több elítélés esetében a mentesítés hatálya csak együttesen állhat be akkor, ha annak feltételei minden egyes büntetés tekintetében megvaló­sultak. A Btk. 83. §-ának (2) bekezdése szerint a mentesítést csak a bíró­ság adhatja meg olyan esetben, ha a terheltet a törvényi mentesítés hatá­lyának beállta előtt, törvényi mentesítés alá nem eső büntetéssel sújtot­ták. Ezért törvényt sértett a járásbíróság, amikor a terhelt előző elítéléseit figyelmen kívül hagyta és csupán az 5. alatti elítélés vonatkozásában vizsgálta a bíróság a mentesítés megadásának előfeltételeit. A fentieknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a járásbíróság végzése törvény­sértő. Ezért azt a Be. 290. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a járásbírósághoz vissza­küldte. A megismételt és a Be. 381. §-ában foglaltak alapján lefolytatandó eljárásban a fent kifejtetteknek megfelelően a Btk. 83. §-ának (2) bekez­désében meghatározottak szerint kell eljárni. Az érdemesség elbírálásánál továbbra is figyelembe kell venni, hogy a terhelt az utolsó büntetésének kiállásától becsületes életmódot folyta­tott és munkáját kiválóan látja el. Végezetül észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a járásbíróság a terheltet visszamenőleges hatállyal 1967. november 22. napjával mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ilyen intézkedésre törvényes lehetőség nincs. A bírósági mentesítést az elítélt kérelmére lefolytatott eljárásban adja meg a bíróság. A Be. 381. §-ában szabályozott eljárásban az elítéltet akkor részesíti mentesítésben, ha erre érdemes és ha a Btk. 81. §-a (1) bekezdésében előírt várakozási idő eltelt. A bírósági mentesítés előfel­tétele tehát a várakozási idő eltelte mellett az elítéltnek a kedvezményre való érdemessége. A mentesítésre való érdemességet pedig csak a büntetések kiállása után, a kérelem elbírálásáig folytatott életmódból lehet megállapítani. Ezért a mentesítésnek visszamenőleges hatállyal való megállapítására a kifejtett törvényi szabályozás alapján nem kerülhet sor. (Legf. Bír. B. törv. IV. 499/1974. sz.) (2/1975.) 7242. Ha a terhelt a cselekményével okozott sérelem jóvátétele ér­dekében kártérítési kötelezettségének — annak ellenére, hogy erre lehe­tősége volt — nem tett eleget, az utólagos bírósági mentesítés iránti kérelmét érdemesség hiányában el kell utasítani. A megyei bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett, társadalmi tulajdont károsító sikkasztásban, társtettesként, bűnszövet­ségben, folytatólagosan elkövetett, társadalmi tulajdont károsító csalás­ban, bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős mennyiségű és értékű árura elkövetett, állami vállalat és szövetkezet működésével leplezett üzérke­169

Next

/
Oldalképek
Tartalom