Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

désben, végül kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetésben. Ezért halmazati büntetésül 3 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Kötelezte továbbá, hogy kártérítés címén egyetemlegesen 92 000 forintot a B. és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek fizessen meg. A megyei bíróság a terheltet kérelmére a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítette. A végzés elleni fellebbezés alapos. A bírósági mentesítés törvényi előfeltételeit az adott esetben a Btk. 81. §-a határozza meg. Ez a törvényhely az 5 éves várakozási idő mellett másik feltételként az érdemességet jelöli meg. A Btk. 81. §-ának (2) bekezdése szerint pedig az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kiállása óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy — amennyiben erre módja volt — jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet. Az első fokú bíróság a kérelem elbírálásához szükséges véleményeket és adatokat beszerezte. Helyesen állapította meg, hogy a törvényben meghatározott várakozási idő eltelt. Az érdemesség kérdésében kifejtett álláspontjával azonban a Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet. A beszerzett rendőrségi jelentésekből ugyanis — az első fokú bíróság álláspontjával ellentétben — az állapítható meg, hogy a kérelmező a mentesítésre nem érdemes. Az információk, valamint az elbírálás érdekében beszerzett egyéb adatok szerint a terhelt a cselekményével okozott sérelem jóvátétele érdekében kártérítési kötelezettségének — annak ellenére, hogy erre lehetőség volt — nem tett eleget. Az elítélt a felesége nevére 1970-ben 25 000 forintért személygépkocsit, 1972-ben pedig 70 000 forintért telket és hétvégi házat vásárolt. Ezt követően a vagyoni körülményeit illetően a B. és Vidéke ÁFÉSZ sértettet félrevezetve a kár megfizetése tekintetében a maga számára előnyös egyezséget kötött. A kérelmező tehát még a közelmúltban is újabb olyan cselekményt követett el, amiből arra lehet következtetni, hogy kártérítési kötelezettségének csak késedelmesen kíván eleget tenni. Rendszeres munkára sem törekszik. Így azok az előfeltételek — a cselekmény megbánása, dolgos életmód, az okozott kár megtérítésére való törekvés —, amelyek a mentesítésre érdemessé tennék, nem állapítható meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzését megváltoztatva a kérelmet elutasította. (Legf. Bír. Rf. V. 175/1975. sz.) (351/ 1975.) 7243. A Be. 381. §-a alapján bírósági mentesítés iránt lefolytatott különleges eljárás során a bíróságnak valamennyi elítélés tekintetében, az egyes ítéletekben kiszabott büntetések nemétől függetlenül vizsgálnia kell a Btk. 81. §-ának (2) bekezdésében részletezett érdemességi feltételek meglétét. A több elítélés tükrében végrehajtott ez a vizsgálódás azt is eredményezheti, hogy a bíróság a mentesítés kimondását esetleg éppen arra tekintettel tagadja meg, mivel az egyébként törvényi mentesítés alá eső felfüggesztett szabadságvesztésre, javító-nevelő munkára vagy pénz170