Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

A bírósági mentesítés 81. § 7240. A bírói mentesítés várakozási idejét — ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa másként nem rendelkezett — a kegyelmi elhatározás napjától kell számítani. A megyei bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítette. A megállapított tényállás szerint az elítéltet jogerősen 1958. március 19-én ítélték el a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre és az egyes jogok gyakorlásától 10 évi eltiltásra. Az elítélt ezt a büntetését 1957. március 8-tól 1962. április 2-ig töltötte, amikor is az Elnöki Tanács 1962. március 30-án hozott rendelkezése folytán szabadult, mert szabadságvesztésének hátralevő részét kegyelemből elengedte. Az elítélt 1972. október 2. napján a megyei bírósághoz beadott kérelemben a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítését kérte. A megyei bíróság az iratok alapján a következőket állapította meg. Miután a kérelmező a fentebb írt büntetéséből kegyelem folytán 1962. április 2. napján szabadult, kezdetben nehezen tudott elhelyezkedni. Előbb fizikai munkakörben dolgozott, majd 1963. május 2-án adminisztratív munkakörben helyezkedett el. A munkáját szabadulását követően megfelelően végezte, és jelenlegi munkahelyén több mint 10 éves munkaviszonya alatt sem a munkája, sem magatartása ellen kifogás nem merült fel. Ellene fegyelmi eljárás nem indult, jó munkája elismeréseként több esetben kapott pénzjutalmat és 1968. december 18-án a törzsgárda bronzfokozatának viselésére szerzett jogosultságot. A Magyar Vöröskereszt véradó felelőse. A végzés elleni — a mentesítéshez szükséges várakozási idő elteltének a megállapítását és emiatt a mentesítés idő előtti megadását sérelmező — fellebbezési óvást a Legfelsőbb Bíróság a következő indokolással találta alaptalannak. Helyesen történt hivatkozás az óvásban a Btké. 26. §-ában foglalt rendelkezésre olyan értelemben, hogy ha a Népköztársaság Elnöki Tanács az elítéltet kegyelemben részesítette, a büntetőjogi következmények — ellenkező rendelkezés hiányában — az ítéletben megállapított büntetéshez igazodnak. Miután tehát az eljárt bíróságok a terheltet 10 évi szabadságvesztésre ítélték, így a bírósági mentesítés lehetősége csak a szabadságvesztés kiállását, illetőleg végrehajthatósága megszűnését követő 10 év elteltével nyílik meg. Tévedett azonban, amikor a fenti rendelkezést akként is értelmezte, hogy annak folytán a mentesítés lehetősége csak a kiszabott szabadságvesztés időtartamát követő 10 év elteltével nyílik meg. A Btk. 81. §-ának rendelkezése szerint a bíróság az elítéltet kérelmére mentesítésben részesítheti, ha arra érdemes, és attól a naptól számítva, amelyen az elítélt a szabadságvesztést kiállotta, illetőleg amely naptól kezdve annak végrehajthatósága megszűnt, az előírt időtartam már eltelt. Az időtartam kezdete eszerint az a nap. amikor az elítélten a szabad267