Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

az indokkal, hogy két terhelt — személyi körülményeire tekintettel — végrehajtási kegyelemben részesült: törvénysértő. Az egy évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének elengedhetetlen feltétele a különös méltányolást érdemlő körülmény. II. Az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés törvénysértő mellőzése az eljárásnak közkegyelem alapján történt megszüntetése mellett. (550/1975.) Részletesen: Btk. 236. §-nál. 71. §b) pont 7228. Javító-nevelő munka helyett katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtása nem rendelhető el. (398/1975.) Részletesen: Btk. 108. §-nál. Az összbüntetés 73. § 7229. A több büntetés egyhuzamban való kitöltéséből származó hátrány kiküszöbölését célzó összbüntetés kiszabásánál az említett hátrányon kívül semmiféle egyéb körülmény nem vehető figyelembe. A terheltet két különböző eljárás során jogerősen 3 évi és 2 hónapi, illetve 3 évi szabadságvesztésre ítélték. A megyei bíróság az 1974. február 4. napján kelt ítéletével a jogerős, de még végre nem hajtott ítéleteknek a büntetés kiszabására, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára és a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és a terheltet összbüntetésül 5 évi és 10 hónapi — szigorított börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítéletek egyéb rendelkezéseit nem érintette. Az első fokú ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést az összbüntetés mértékének csökkentése végett. A fellebbezés nem alapos. v Az összbüntetésbe foglalásnak a Btk. 72. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételei jelen esetben fennállanak. Az összbüntetés mértékének megállapításánál a Btk. 73. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az első fokú bíróság az összbüntetés mértékét helyesen állapította meg, kellően figyelembe véve, hogy az összbüntetésbe foglalásnak a szabadságvesztés megszakítás nélküli letöltéséből eredő hátrányt kell kiküszöbölni. Helytelen azonban az első fokú bíróságnak az az érvelése, hogy a büntetés nagyobb mérvű csökkentésére azért nem látott alapot, mert a terhelt a legutóbbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés alapjául szolgáló bűncselekményeit a vele szemben meghozott korábbi ítéletekkel kiszabott szabadságvesztés büntetés töltése alatt követte el. Az összbüntetés mértékének megállapításánál ugyanis a Btk. 73. §-a (3) bekezdésének esetét kivéve semmiféle szempont nem vehető figyelembe a büntetés egyhuzamban való töltésének hátrányán kívül, ezért 158