Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

terhére elkövetett vagyon elleni bűncselekménynek. Nem változtat ezen az a tény sem, hogy önálló jogi személyiséggel nem az egyes egységek, hanem csak az őket üzemeltető vállalat rendelkezik (BJD 4812., 5167.). Az adott esetben tehát a minősítés szempontjából az egyes italboltok sérelmére megvalósult csalásokat önállóan kell megítélni. Helyes ezért a törvényességi óvás álláspontja, amely szerint a terheltnek az a három cselekménye, amelyek esetében a kár összege az 500 forintot meghaladta, 1—1 rendbeli, a Btk. 293. §-ába ütköző és a 295. § (2) bekezdésének g) pontja szerint minősülő, magánokirathamisítással elkövetett csalás bűntette. (A terhelt a csalások leplezése végett a szállítóleveleken hamis adatokat tüntetett fel.) Helytálló a törvényességi óvásnak az az álláspontja is, hogy a.többi cselekmény — amelyek esetében a kár az 500 forintot külön-külön nem haladta meg — 19 rendbeli csalás vétségének minősül. Amennyiben ugyanis az Sztv. 105. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szándékosan elkövetett tulajdon elleni szabálysértések érték-egybefoglalás folytán minősülnek bűncselekménynek: annyi rendbeli, a Btk. 303. §-ának (1) bekezdése szerinti vagyon elleni vétséget kell megállapítani a terhelt terhére, ahány ilyen 500 forintot meg nem haladó értékre elkövetett cselekményét az eljárásban bírálják el (BK 496.). A kifejtettekhez képest a terheltnek az 500 forintos értékhatárt meg nem haladó kárt okozó cselekményei 19 rendbeli, a Btk. 293. §-ába ütköző és 303. §-ának (1) bekezdése szerint minősülő csalás vétségét valósítják meg. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott első és másodfokú ítélet a cselekmények minősítésére vonatkozó részében törvénysértő. Ezért a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján az említett ítéleteket e részükben hatályon kívül helyezte és a terhelt cselekményeit 3 rendbeli, a Btk. 293. §-ába ütköző és a 296. § (2) bekezdésének g) pontja szerint minősülő magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntettének, továbbá 19 rendbeli, a Btk. 293. §-ába ütköző és a 303. §-ának (1) bekezdése szerint minősülő csalás vétségének minősítette. (Legf. Bír. B. törv. I. 364/1974. sz.) (408/1974.) 7184. I. A több postahivatal sérelmére elkövetett — bár azonosan minősülő — vagyon elleni bűncselekmények nem foglalhatók a folytatólagosság egységébe, éspedig akkor sem, ha a több postahivatal ugyanazon postaigazgatóság területén van. II. A postai alkalmazottak által vezetett nyilvántartások, kiállított okiratok nem köz-, hanem magánokiratok. 1. A H.-i Városi Bíróság bűnösnek mondta ki N. Lászlóné terheltet közokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás bűntettében és ezért főbüntetésül 1 évi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Az E.-i Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a szabadságvesztést 7 hónapra leszállította, kimondotta, hogy azt börtönben kell végrehajtani. A másodfokú 130