Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

ítélet indokolása szerint a terhelt cselekménye folytatólagosan elköve­tettnek tekintendő. A megállapított tényállás szerint a terhelt mint a H.-i 3. sz. Postahiva­tal vezetőhelyettese 1971 júniusától 1972. április hó közepéig terjedő időben három betéttulajdonos nevére több részletben összesen 22 000 Ft értékű kifizetéseket számolt el s az összeget saját céljaira használta fel. Cselekményének leplezésére hamis visszafizetési bizonylatokat állított ki és az ún. aljegyzéket meghamisította, a takarékellenőrző kartonokat pedig elrejtette. A másodfokú ítélet azzal egészítette ki a tényállást, hogy a terhelt nehéz körülmények között végezte a munkáját és az ennek során fel­merült hiányok fedezésére fordította az említett összegeket. A terhelt a kiszabott büntetésből 1/4 kedvezménnyel 1973. augusztus 20-án szabadult a börtönből. 2. A S.-i Járásbíróság az 1973. augusztus 27. napján hozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, közokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás bűntettében és ezért 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, annak végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetést börtönben rendelte végrehajtani. A B.-i Megyei Bíróság az 1973. október 24. napján kelt végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a büntető eljárást megszün­tette. Az első fokú ítéletben megállapított tényállás szerint a terheltet — az 1. pontban írt bűncselekményének felfedezése előtt — a H.-i 3. sz. Postahivataltól 1972. április 15-én áthelyezték a N.-i 1. sz. Postahivatal­hoz, ahol pénzfelvevőként dolgozott. Anyagi gondjain új munkahelyén is bűncselekmény elkövetése útján segített. Az egyik takarékbetét-tulaj­donos bemutatóra szóló betétkönyvének a terhére 1972. június 5-én 2000 Ft, július 6-án és augusztus 26-án 1000—1000 Ft visszafizetést számolt el s e célból valótlan visszafizetési bizonylatokat állított ki. A 4000 Ft-ot saját céljaira használta fel. A kár utóbb mindkét bűnügyben megtérült. A másodfokú bíróság végzésének indokolása szerint a terhelt vala­mennyi bűncselekményét a Magyar Posta sérelmére követte el még a H.-i Járásbíróság 1. alatti ítéletének meghozatala előtt, ezért valamennyi cselekménye a folytatólagosság egységébe tartozik, s azokat egy eljárás­ban kellett volna elbírálni. Az elbírálatlanul maradt (2. alatti) cselekményeket perújítás kezde­ményezésével lehet orvosolni. Ezért az eljárást a korábban hatályban volt Be. 221. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján [új Be. 214. § (3) bek. c) pont] megszüntette. 3. A B.-i Megyei Bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság az 1974. február 19. napján meghozott határozatával elutasította. A határozatban kifejtettek szerint a terhelt valamennyi cselekmé­nyének sértettje a Magyar Posta, így azok a folytatólagosság egységébe tartoznak. A postahivatalok működésében nem ismerhetők fel azok az elemek, amelyek alapján a Legfelsőbb Bíróság több határozatában (BH 5586., 5783.) úgy döntött, hogy a kiskereskedelmi egységek, kiskereske­delmi boltok — önálló jogi személyiség hiányában is — a sérelmükre 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom