Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

cigarettára akart gyújtani, a sértett őt ököllel a bal halánték táján többször megütötte. Közben hangoztatta, hogy „fasírtot csinál belőle". A vádlott a váratlan ütések hatására ideges lett. A műtét miatt félt, hogy a sértett megüti a hasfalát, ezért bal kezét védőleg a feje elé tartotta. Hiába mondta azonban a sértettnek, hogy ne bántsa, az tovább ütlegelte. A vádlott rúgni nem tudott, mert a sebe feszült, ezért elővette a 8 cm pengehosszúságú zsebkését, azt egy kézzel kinyitotta, majd mellmagasságban kaszáló mozdulattal többször mellbe szúrta a sértettet. A sértettnek még volt annyi ereje, hogy megrúgta a vádlott bokáját. A vádlott a rúgástól elesett. A sértettet a mentők kórházba szállították. A sértett a mellkasán több szúrt sérülést szenvedett. Ezek közül három sérülés életveszélyes volt. A kés az egyik szúrás során áthatolt a mellkason, légmellet okozott. A kaszáló mozdulatokkal okozott szúrt sérülések egyúttal vágottak is voltak. Az első fokú ítéletben kifejtett álláspont szerint, mivel a vádlott kaszáló mozdulatokkal okozta a sérüléseket, a vádlott szándéka nem irányult a sértett megölésére, hanem csupán testi sértés okozására. A sérülések okozásának körülményeire tekintettel — az első fokú ítéletben kifejtett álláspont szerint — a vádlott szándéka még eshetőleges formában sem fogta át az élet kioltását. Az ítélet ellen az ügyész az eltérő minősítés miatt, súlyosabb büntetés kiszabásáért, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzéséért jelentett be fellebbezési óvást. A legfőbb ügyész képviselője a vádlott terhére bejelentett fellebbezési óvást annak javára tartotta fenn. A vádlottnak jogos védelem címén való felmentését indítványozta. Az utóbbiak szerint módosított fellebbezési óvás alapos. Az első fokú bíróság az ítéletének indokaiban helyesen emelte ki, hogy a sértett jogellenesen járt el, amikor a vádlottat ok nélkül ököllel ütlegelni kezdte. A vádlott súlyos gyomorműtéten esett keresztül. Még a vádbeli napon is táppénzes állományban volt. Az operáció okozta gyenge hasfala miatt nem volt olyan fizikai állapotban, hogy a sértett jogtalan támadását puszta kézzel el tudta volna hárítani. Hiába kérte a sértettet, hogy ne bántsa, az tovább ütlegelte, viszont a hasfalának feszülése miatt rúgni nem tudott. Segítségül sem tudott hívni senkit. A műtét utáni helyzetére és csökkent fizikai erejére tekintettel szükség volt arra, hogy késsel hárítsa el a jogtalan támadást. Helytálló indokolással fejtette ki az első fokú bíróság azt is, hogy a védekező pozícióban leadott kaszáló jellegű szúrások még a súlyosabb eredmény folytán sem nyújtanak kellő következtetési alapot az ölési szándék akár eshetőleges formájának is a fennállására. Ez utóbbi körülmény folytán téves az első fokú bíróság ítéletének indokaiban kifejtett az a további álláspont, hogy a vádlott a jogos védelem szükséges mértékét ijedtségből túllépte, amikor többször úgy szúrta meg a sértettet, hogy az életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ha ugyanis a vádlott még eshetőlegesen sem akarta a sógorának életét kioltani, akkor nincs a védekezésében kirívó aránytalanság. A testi épség elleni támadással csupán testi épség sértésére irányult védekezési mód állott szemben. Nem ad alapot az arány túllépésének a megállapítására az, hogy a 96