Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

körülményként viszont egymagában az elkövető pszichopata mivolta nem értékelhető. A bűnösségi körülmények körében azonban mindennemű merev, kategorikus értékelést a differenciálás követelménye elvileg kizár: következésképpen helytelen lenne az elkövető pszichopata voltának enyhítő körülményként való értékelését kivételt nem tűrően kizárni. Így enyhítő körülmény lehet az is, ha az elkövető pszichopátiája súlyos fokú pathológiás vonzásokat is mutat, amelyek azonban a terhelt beszámíthatóságát nem korlátozzák, s ehhez képest a Btk. 21. §-a (2) bekezdésének alkalmazására alapul nem szolgálnak. A fiatalkorú bűnelkövetőknél a fentieken kívül a pszichopátia értékelésének különös jelentősége lehet abból az igen lényeges szempontból is, hogy a bíróság büntetést vagy intézkedést alkalmazzon velük szemben, a rendellenes személyiség kialakulását kompenzáló hatás elérése. VI. Amennyiben a cselekmény elkövetése kapcsán pszichopátia fennállására alaposan utaló tünetek észlelhetők, indokoltnak mutatkozhat a terhelt elmeorvosszakértői megvizsgálása, különösen ha ez a beszámítási képességének megítélése szempontjából szükséges. Bár a szakértői vélemény a bíróságra nem kötelező, kézenfekvő, hogy a helyes elbírálás szempontjából ennek nagy fontossága van, különösen mert egyrészt a pszichopátia különböző formákban és fokozatokban jelentkezik, másrészt mert elhatárolása a neurózistól és pszichózistól rendkívül nehéz. Adott esetben csak elmeorvosszakértői vélemény alapján derítheti fel a bíróság megalapozottan a bűnelkövető rendellenes személyiségszerkezetének jellegét, kialakulásának élettani és lélektani körülményeit, valamint azokat a környezeti ártalmakat, amelyek a bűnelkövető rendellenes személyiségének kialakulásánál közrehatottak. Az orvosszakértői szakvéleményének arra is ki kell terjednie, hogy a terhelt pszichopata volta mennyiben hatott közre a konkrét bűncselekmény elkövetésénél. Az elmeorvosszakértői vélemény mellett a szükséghez képest pszichológus-szakértői vélemény is beszerezhető. 5637. A pathológiás, illetve az abortív pathológiás részegség kritériumai többségének megléte szükséges ahhoz, hogy eme állapotok közül az egyiket vagy a másikat ki lehessen mutatni. Emberölés miatt indult bűnügyben a Legfelsőbb Bíróság a Be. 248. §-ának (1) bekezdése (Be. 240. §) alapján bizonyítást rendelt el. Ennek keretén belül elrendelte a szakértői vélemény felülvizsgálatát. A szakértők ugyanis a nyomozási adatok, valamint a vizsgálatok alapján írásbeli szakvéleményükben arra következtettek, hogy a vádlott a cselekmény időpontjában az ún. abortív pathológiás részegség állapotában volt, ami őt cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetve a felismerésnek megfelelő cselekvésben közepes fokban korlátozta. Véleményük szerint pathológiás elemként értékelhető: a szituatív és a szituációtól független motiváció hiánya, a hirtelen, indokolatlan szótlan támadás, a cselekményt közvetlenül követő vádlotti magatartás, ami kábultságra, esetleg ún. álomszerű állapotra, a kellő érzelmi reakció 63