Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján megállapította, hogy a fiatalkorú terheltek cselekményét minősítő rendelkezés törvénysértő. Ezért az említett határozatokat e részükben hatályon kívül helyezte és a fiatalkorú terheltek cselekményét társtettesi minőségben elkövetett maradandó testi fogyatékosságot előidéző testi sértésnek minősítette. (Legf. Bír. B. törv. IV. 1103/1970. sz.) (6866.) 5601. Lopásnál a társtettesség és a bűnsegély elhatárolása. A vádlottak elhatározták, hogy a sértett házából élelmiszert tulajdonítanak el. A vádbeli napon, amikor a házban senki sem tartózkodott, az I. r. vádlott a lezárt kaput benyomta, és mindketten bementek az udvarba. Ezt követően a vádlottak elindultak körülnézni. Az I. r. vádlott a kamra felé ment, míg a II. r. vádlott az udvar közepén megállt és ott várt. A kamra ajtajait dróttal akasztották be, így ezt az I. r. vádlott minden nehézség nélkül kinyitotta, és bement a kamrába. Ott gyufát gyújtott és látta, hogy a gerendán egy rúdon több szál kolbász van. Az I. r. vádlott a kolbászt magához vette és visszament az udvarra a II. r. vádlotthoz, közölte vele, hogy a kamrából elhozta a kolbászokat, kérte a II. r. vádlottat, hogy vesse le a kabátját, és a kolbászt abba rejtsék. Ez meg is történt. Ezután az I. és II. r. vádlott elhagyta a lakást, és a kolbászt magukkal vitték. A vádlottak cselekményükkel 768 Ft kárt okoztak. A járásbíróság az I. r. vádlottnak azt a cselekményét, hogy a sértett kamrájába jogtalanul behatolt és onnan a kolbászt eltulajdonította, a Btk. 291. §-ában meghatározott és a 296. §-a (2) bekezdésének a/l pontja szerint minősülő, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének értékelte. A II. r. vádlottnak azt a cselekményét, hogy szándékosan segítséget nyújtott az I. r. vádlottnak a kolbász jogtalan eltulajdonításában, a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és a 296. §-ának (1) bekezdése szerint minősülő és büntetendő lopás bűntettének értékelte, amelyet bűnsegédként követett el. A megyei bíróság — mint másodfokú bíróság — szerint az első fokú bíróság helyesen következtetett a II. r. vádlott bűnösségére. Cselekményének csupán lopás bűntetteként minősítése azonban akkor is téves, ha az az álláspontja, hogy a II. r. vádlott bűnsegédként járt el, helyes lenne. A bűnsegéd cselekvősége ugyanis az alapcselekmény elkövetőjének a minősítéséhez igazodik, tekintve hogy az járulékos tevékenység. A II. r. vádlott cselekvősége azonban nem merült ki puszta bűnsegédi részességben, mert vádlott-társával együtt hatolt be erőszakkal, jogellenes célból a sértett udvarába, és ezzel már a minősített eset egyik tényállási elemét megvalósította. A II. r. vádlott azonban ezenkívül a vádlott-társa által a kamrából kihozott kolbászt még az udvaron, tehát a helyszínhez tartozó területen a kabátjába rejtette és onnan az I. r. vádlottal együtt vitte el. Ebből következően a II. r. vádlott cselekvőségét vádlott-társának tevékenységét kiegészítve és annak tudatában követte el, ezért a Btk. 291. §-ába ütköző és a 296. §-a (2) bekezdésének a/l pontja szerint minősülő, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének a Btk. 47