Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

13. §-ának (2) bekezdés szerinti társtettesi tevékenységet valósította meg. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. 997/1972.) (189/1973.) 5602. Segítségre szoruló sérült kórházba szállítását megtagadó gép­kocsi utasa és vezetője adott esetben mint társtettesek követik el a segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekményét. (6404.) Részletesen: Btk. 259. §-nál. 5603. Akaratgyengeségben végrehajtott közös bántalmazás esetén az elkövetők a súlyos testi sértés bűntetteinek társtettesei. (6482.) Részle­tesen: Btk. 257. §-nál. 5604. I. Üzletszerű kéjelgésnél a társtettesség fogalmilag kizárt. II. A súlyosabb büntető rendelkezés csak akkor hat ki az ügyben fe­lelősségre vont másik vádlottra — még ha az erre okot adó körülmény­ről az elkövetéskor tudott is —, ha ugyanannak a bűncselekménynek ő is elkövetője (Btk. 12. §) volt, nem pedig ugyanabban az időben és helyen valósított meg — büntetőjogi szempontból önállóan — azonos bűncselekményt. (6583.) Részletesen: Btk. 283. §-nál. 5605. Halált okozó testi sértés társtettességben nem állapítható meg azzal az elkövetővel szemben, aki a sértettet más személlyel együtt aka­rategységben bántalmazza ugyan, azonban a bekövetkezett halálos ered­ménnyel kapcsolatban őt nem, hanem csupán a társát terheli gondat­lanság. Az emberölést a halált okozó testi sértéstől az objektív és a szubjek­tív tényezőknek összefüggésükben történő elemzése és értékelése alap­ján lehet elhatárolni. (6932.) Részletesen: Btk. 257. §-nál. 14. § 5606. A felbujtás megállapításának előfeltétele, hogy az elkövető tu­datában legyen a kijelentése rábíró jellegének. A felbujtás és a pszichi­kai bűnsegély elhatárolása. A megyei bíróság az I. és III. r. vádlottakat felbujtóként, előre ki­tervelt módon elkövetett emberölés bűntette miatt, a II. r. vádlottat előre kitervelt módon elkövetett emberölés bűntette miatt ítélte el. A bűnösség alapjául szolgáló tényállás lényege a következő. Az I. r. vádlott már hosszú évek óta rosszul élt férjével, a sértettel, aki rendszeresen fogyasztott szeszes italt. Emiatt napirenden voltak közöttük a nézeteltérések. Egyik leányuk — a II. r. vádlott — a szülői házban lakott, közte és apja — a sértett — között is igen gyakran volt nézeteltérés, ő és a másik leány — a III. r. vádlott — az utóbbi időben mind nehezebben viselték el a sértettnek tettlegességben is megnyilvánuló durvaságát. Az I. r. vádlott a rossz családi viszonytól motiváltan már régen el­határozta, hogy családi körülményein változtatni fog. Foglalkozott azzal a gondolattal, hogy férjét megmérgezi, ezt több alkalommal meg is kí­sérelte. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom