Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

A vádlottak már a sértett kirablására vonatkozó előzetes beszélgetések során számoltak azzal, hogy „hazavágják", megölik a sértettet. Ez az elhatározás véglegessé érlelődött, amikor a padláson figyelve, várakozva és oda többször visszatérve tisztázták és kivárták a végrehajtás alkalmas körülményeit és időpontját, amikor annak részleteiben megállapodtak. Ezen túlmenően az egyenes ölési szándékra vonható következtetés abból is, hogy a vádlottak — akik a községi kézbesítő megjelenése miatt, az általa történő leleplezéstől tartva nem hajtották végre az első nap a cselekményt — minthogy a sértett mindkettőjüket ismerte, kirablása esetén a biztos leleplezés elkerülését csak megölése útján remélhették. Ezek a körülmények alátámasztották és bizonyították az első fokú bíróságnak azt a megállapítását is, hogy mindkét vádlott szándéka a sértett megölésére irányult, és a szándék együttes és közös volt — a sértett kirablásában és megölésében már a padláson, a cselekmény megkezdése előtt megállapodtak. B. L. és K. B. tehát mint társtettesek követték el az ölési cselekményt. A Btk. 13. §-ának (2) bekezdése szerint a társtettesként való elkövetés megállapításához szükséges objektív és szubjektív ismérvek: a bűntett tényállási elemeinek a megvalósítása és az elkövetési tevékenységek egymást kiegészítő tudata. A vádlottak a sértett életének a kioltására szándékegységben voltak, abban előzetesen megállapodtak. B. L. az ölésre irányuló cselekmény megvalósításában vett részt akkor, amikor a sértettet leütötte, fejét megrugdosta, és ezzel az élet kioltására ténylegesen alkalmas tevékenységet elvégző K. B.-vel nemcsak szándék-, hanem cselekményegységben is tevékenykedett. Cselekményüket pedig nyereségvágyból követték el, a sértettet értékeinek a megszerzése céljából ölték meg, pénzét és ruhaneműinek egy részét az ölési cselekményt követően meg is szerezték. A vádlottak cselekménye előre kitervelt módon is elkövetett. B. L. és K. B. már napokkal korábban megbeszélték V. M. értékeinek a megszerzését és ennek érdekében az esetleges megölését. A cselekményt megelőző napon a padláson a tevékenység részleteiben is megállapodtak, a szerepeket felosztották, megállapodásuk a sértett megölésének a módjára, körülményeire, értékeinek a megszerzésére, a cselekmény leplezésére, az azt követően tanúsítandó magatartásra egyaránt kiterjedt. Az előzetes megállapodás szerint hajtották végre a cselekményt. B. L. ennek megfelelően ment le egyedül a sértetthez, és használta ki a sértett fajtalankodásra irányuló tevékenységét a leütésre, eszméletlen állapotba hozására, ezt követően engedte be az addig a padláson tartózkodó K. B.-t, aki a sértett nyakát és mellkasát megtaposta. A cselekmény leplezésére irányuló tevékenységük is a tervezettnek megfelelő volt; elsötétítették a lakást, nem gyújtottak villanyt, észrevétlenül hagyták el a házat, dobták el a cselekménynél használt eszközöket. Magatartásuk, cselekményük az előre kiterveltség valamennyi tényelemét megvalósította. Az első fokú bíróság — a kifejtetteknek megfelelően — helyes indokokkal állapította meg mindkét vádlott bűnösségét előre kitervelt módon és nyereségvágyból társtettesként elkövetett emberölésben. 41