Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

olyan nyomatékosak, hogy a büntetési célok elérése szabadságvesztés helyett a javító-nevelő munka alkalmazását teszi indokolttá. A konkrét esetben azonban a járásbíróság a bűnösségi körülményeket tévesen értékelte, és ez eredményezte az enyhítő szakasz téves alkalmazását és ezzel összefüggésben a javító-nevelő munka törvénysértő kiszabását. A járásbíróság ugyanis a helyesen felismert enyhítő körülményeket túlértékelve, nem vette figyelembe kellő nyomatékkal azt, hogy a terhelt a súlyosabb minősítést megalapozó korábbi elítélésen túl további erőszakos cselekményért is el volt már ítélve, és hogy a most felülvizsgált ügyben elbírált büntettet is a korábbi cselekményeihez hasonló módon — védekezésre alig képes ittas személyek sérelmére — követte el. A terhelt személyének értékelésénél nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy újabb cselekményét a feltételes szabadságra bocsátást követően rövid időn belül valósította meg, és hogy a javára értékelt sértetti kihívást a terhelt kötekedő magatartásával párosuló durván sértő megjegyzései váltották ki. A bűnösségi körülmények ilyen értékelése mellett pedig — a Legfelsőbb Bíróság 6. számú irányelvében lefektetett elveket is figyelembe véve — a Btk. 68. §-a (2) bekezdése d) pontjának az alkalmazására nincs alap, s így a javító-nevelő munka kiszabása is sérti a büntető anyagi jogi rendelkezéseket. 2. Az adott ügyben a javító-nevelő munka alkalmazásának azonban egyéb okból sem lett volna helye. A jogerős ítélet meghozatalának az időpontjában a terhelt P. J. sz.-i kőfaragó mesternél dolgozott. Ezért a járásbíróság úgy rendelkezett, hogy a terhelt a vele szemben alkalmazott javító-nevelő munkát a nevezett kisiparosnál köteles letölteni. Ez az ítéleti rendelkezés azonban alapvetően téves. A 7/1962. (VI. 28.) IM számú rendelet 1. §-a értelmében ugyanis a javító-nevelő munka végrehajtásának a helyéül csak állami szerv, állami vállalat, illetve szövetkezet jelölhető ki. Kisiparosnál tehát e büntetési nem végrehajtására nem kerülhet sor. Ilyen körülmények között tehát a terhelt vonatkozásában javítónevelő munka végrehajtásának alanyi előfeltételei sem voltak meg, és annak kisiparosnál való letöltésének elrendelése is törvénysértő volt. (Legf. Bír. B. törv. IV. 728/1970. sz.) (6643.) 5723. Lakáson bedolgozóként végzett tevékenység nem tekinthető olyan munkakörnek, amely biztosítaná a javító-nevelő munkával elérni kívánt cél megvalósulását. A járásbíróság a terheltet foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetésben (közúti veszélyeztetés bűntettében) mondotta ki bűnösnek. Ezért 10%-os bércsökkentés mellett letöltendő 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Akként rendelkezett, hogy a kiszabott javító-nevelő munkát a Textilfeldolgozó Kisipari Termelőszövetkezetnél kell a terheltnek letöltenie fizikai munkakörben. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság törvénysértéssel alkalmazta a terhelttel szemben a javító-nevelő munkát. 141