Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

A bűnügy irataiból kitűnően a terhelt 1969. május 1-én lépett be a Ktsz-be. Mivel helyhiány miatt ott nem tudták foglalkoztatni, a szövet­kezet tulajdonában álló gépen odahaza dolgozott. A terhelt az ítéletho­zatal időpontjában is a Ktsz-nél mint bedolgozó dolgozott. Az ilyen munkaviszony esetén az eljáró bíróságnak feltétlenül vizs­gálnia kell, hogy a javító-nevelő munka végrehajtásának a feltételei adva vannak-e. Tisztázni kell, hogy milyen munkakörülmények között dolgozik az a dolgozó, akivel szemben a bíróság javító-nevelő büntetés kiszabását látja alkalmazhatónak. A jelen esetben a járásbíróság ezt elmulasztotta. A terhelt foglalkoztatottságának a körülményei nem eléggé tisztázottak. A lakáson bedolgozóként végzett gépi hurkolói tevékenység egyéb­ként nem tekinthető olyan munkakörnek, amelyben a javító-nevelő munkával elérni kívánt cél megvalósulása biztosítható lenne. A szövet­kezeti kollektíva nevelő hatása ilyen esetben a terhelttel szemben nem érvényesülhet. A fentiek alapján megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a tör­vényességi óvással megtámadott határozatnak a büntetés kiszabására vonatkozó része törvénysértő. (Legf. Bír. B. törv. V. 1037/1970. sz.) (6790.) 5724. Ha a vádlott a tárgyalás napján a nyugdíjkorhatárt túlha­ladta, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a javító-nevelő munka végre­hajtásának nincs-e akadálya. A járásbíróság a terheltet foglalkozás körében elkövetett súlyos testi* sértést okozó gondatlan veszélyeztetés (közlekedési vétség) miatt a MÁV Józsefvárosi Pályafenntartó Főnökségnél 15%-os bércsökkentés mellett végzendő 4 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. A tényállás szerint a 60 éves terhelt 1970. június 23. napján M. köz­ségben a délutáni órákban egy összekötő-közön át kerékpárjával balra nagy ívben kanyarodott a Rákóczi útra akként, hogy féktávolságon belül került a kb. 45 km/óra sebességgel haladó S. F. motorkerékpárja elé. A két jármű összeütközött. Az összeütközés következtében S. F. sértett sarokcsonttörést és jobb lágyéktáji zúzott sérülést, míg a terhelt jobb könyökficamot és könyökcsúcs-csonttörést szenvedett. Mindkettő­jük sérülése 20 napon túl gyógyult. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezése során már több ízben rámutatott arra, hogy ha a bíróság javító-nevelő munka kiszabását látja szüksé­gesnek, hivatalból köteles minden olyan körülményt tisztázni, amely a javító-nevelő munka végrehajthatóságát biztosítja. A terhelt a tárgyalás napján már a 60. életévét betöltötte, a nyugdíj­korhatárt túlhaladta. Ilyen esetben számolni kell azzal, hogy a terhelt nyugdíjazása még a javító-nevelő munka végrehajtása előtt bekövetkez­het. Éppen ezért ezt a körülményt ilyen esetben az ítélethozatal előtt tisztázni kell. Ezt a járásbíróság elmulasztotta, és ennek volt a következménye, hogy a terhelten — aki egyébként nyolc nappal az ítélet jogerőre emelkedése után nyugdíjba ment — az ítéletet nem lehetett végrehaj­tani, mert munkaviszonya megszűnt. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom