Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

Ezért a Legfelsőbb Bíróság a fenti ítéletek e törvénysértő rendelkezését hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. (Legf. Bír. B. törv. III. 555/1972. sz.) (7278.) 5707. Egy fokozattal szigorúbb végrehajtási mód kijelölése az 1972. január 1. előtt elkövetett bűncselekmény elbírálásánál. A terheltet a járásbíróság az 1972. február 4. napján kelt ítéletével 1 rb. hivatalos személy elleni erőszak és 1 rb. súlyos testi sértés bűntette miatt 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte és elrendelte az együttesen elkövetett garázdaság bűntette miatt vele még mint fiatalkorúval szemben kiszabott 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. A járásbíróság a korábbi elítélésre tekintettel megállapította, hogy a szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani, valamint azt is, hogy a terhelt csak a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. A megyei bíróság az 1972. április 7. napján kelt határozatával a terheltnek és védőjének a felmentés végett bejelentett fellebbezését elutasította. A másodfokú bíróság határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy az 1971. évi 28. sz. tvr.-rel módosított Btk. 102. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel tévedett a járásbíróság akkor, amikor a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a megállapításánál és a feltételes szabadságra bocsátás korlátozásánál a terheltnek azt az elítélését vette alapul, amelyet fiatalkorban elkövetett bűncselekménye miatt szabtak ki. A másodfokú bíróság a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdése alapján azonban ugyancsak szigorított börtönben határozta meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, de nem módosította a feltételes szabadságra bocsátás korlátozására vonatkozó rendelkezést sem. Az eljárt bíróságok határozatai ellen a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a megállapítása és a feltételes szabadságra bocsátás korlátozása miatt emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság részben alaposnak találta. 1. Az 1971. évi 28. számú tvr. 94. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai szerint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésére és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a tvr-nek a rendelkezéseit kell alkalmazni az 1972. január hó 1. napja előtt elkövetett bűncselekmények esetében is. Helyes ezért a törvényességi óvásban kifejtett az az álláspont — amelyre a határozatában a másodfokú bíróság is rámutatott —, hogy tévedett a járásbíróság, amikor a terhelt fiatalkorban elkövetett előző bűncselekménye miatti elítélést a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításánál, és a feltételes szabadságra bocsátás korlátozásánál alapul vette. A Btk.-nak a tvr. 28. §-ával módosított 102. §-a értelmében ugyanis, ha a bíróság a fiatalkorúval szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az elítélt az ítélet jogerőre emelkedése napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Ez a mentesítés — a korábbi szabályozással szemben — nem veszti hatályát akkor sem, ha a bíróság a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását utóbb elrendeli. 124