Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

vényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra tekintettel találta alaposnak. Az 1. alatti elítéléssel kapcsolatosan az eljárt bíróság az akkor ér­vényben volt törvényi rendelkezés folytán helyesen állapította meg, hogy a szabadságvesztést a Btk. 38/A. §-ának a) pontja értelmében szi­gorított börtönben kell végrehajtani, minthogy a terhelt a szándékos bűntett elkövetését megelőzően két ízben már szabadságvesztésre volt ítélve és utolsó büntetésének a kiállása óta 10 év még nem telt el. Amennyiben a terheltnek az 1. alatti határozatokkal elbírált cselek­ménye az 1971. évi 28. sz. tvr. hatályba lépte után is bűntett maradt volna, akkor az 1971. évi 28. sz. tvr. 94. §-ának rendelkezése szerint a szabadságvesztést fegyházban kellene végrehajtani, minthogy a Btk. módosított 38/A. §-ának b) pontja szerint a terheltet a szándékos bűn­tett elkövetését megelőzően két ízben szabadságvesztésre ítélték és az utolsó büntetés kiállásától vagy végrehajtásának megszűntétől öt év még nem telt el. A már említett tvr. 1. §-ának (4) bekezdése folytán azonban a lopás­sal elkövetett tulajdon elleni bűntett most már vétség [Btk. 303. § (2) bek.]. A módosított Btk. 38/C. §-ának b) pontja értelmében pedig a sza­badságvesztést börtönben kell végrehajtani, ha az elítéltet a szándékos vétség elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt már sza­badságvesztésre ítélték és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságá­nak megszűntétől a vétség elkövetéséig öt év még nem telt el. A terhelt a cselekményét 1971. október 10-én követte el. Ezt meg­előzően 5 éven belül egy esetben volt büntetve minősített lopás bűn­tettéért 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre. Vétség esetében börtönnél szigorúbb büntetésvégrehajtási fokozat csak a módosított Btk. 38/E. §-ának az alkalmazásával szabható ki. Az említett elítélés alkalmával tehát a szabadságvesztésnek fegyház­ban történő végrehajtása nem rendelhető el. A 2. alatti ítéletet a H.-i Városi Bíróság már a Btk.-t módosító tvr. hatályba lépte után, 1972. április 28-án hozta. Ennek ellenére a tvr. 94. §-ának a rendelkezéseit nem alkalmazta. A büntetésvégrehajtási fokozatot az ítéletből kitűnően a Btk. módo­sított 38/A. §-ának b) pontjára hivatkozással állapította meg. Ezt a ren­delkezést azonban csak a szándékos bűntett elkövetőivel szemben lehet alkalmazni. Minthogy pedig a terheltet a bíróság csak vétségben mon­dotta ki bűnösnek, a végrehajtási fokozatot a Btk. módosított 38/C. §-ának b) pontjában írt rendelkezésnek megfelelően börtönben kell meg­állapítani, figyelemmel arra, hogy a terheltet a szándékos vétség el­követését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesz­tésre ítélték és ennek a kiállásától a vétség elkövetéséig öt év még nem telt el. Törvényt sértett tehát a H.-i Városi Bíróság, midőn azt állapította meg, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. Erre figyelemmel viszont törvénysértővé vált a H.-i Városi Bíróság, illetve a megyei bíróság mint másodfokú bíróság összbüntetési ítéleté­nek is az a rendelkezése, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom