Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

A kollégiumi állásfoglalás részletes iránymutatást ad arra nézve, hogy értékegybefoglalásnak milyen cselekmények miatt, milyen feltételek mellett van helye. Olyan szabálysértések, amelyek tekintetében az idézett törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt hathónapi elévülési határidő eltelt, az értékegybefoglalás szempontjából nem jöhetnek figyelembe. Elévült szabálysértési cselekmény semmiképpen nem szolgálhat alapul — értékegybefoglalás folytán — valamely másik, önmagában szabálysértési cselekmény bűntettként való minősítésére. 5. Ha azonban a cselekmények természetes egységet alkotnak, illetve azokat folyamatosan hajtották végre, az egyes résztevékenységek az elévülés szempontjából sem különíthetők el. így az értékegybefoglalás folytán vagyon elleni vétségként való minősítésnek nem akadálya az, hogy az egységet alkotó cselekményfolyamat első tevékenységi mozzanata óta a hathónapi elévülési határidő eltelt. (A Büntető és a Katonai Kollégium tanácsvezetői értekezletének 3/1970. sz. állásfoglalása. BH 1970. évi 8. sz.) 5690. Tartási kötelezettség elmulasztásánál a bűnösség köréből ki kell rekeszteni azokat a mulasztásokat, amelyeknek a büntethetősége elévült. (144/1973.) Részletesen: Btk. 275. §-nál. 5691. A katonai szolgálati kötelezettség teljesítése alól bejelentési (megjelenési) kötelezettség elmulasztásával elkövetett végleges kibúvás bűntettének elévülése. (256/1973.) Részletesen: Btk. 167. §-nál. 33. § 5692. Lakhelykutatás elrendelése a büntethetőség elévülését félbeszakítja. Az ügyészség az 1967. november 16-án benyújtott vádiratával a terhelt ellen az 1967. szeptember 13-án elkövetett súlyos testi sértés miatt emelt vádat az első fokú bíróság előtt. Az ügyet két ízben is újból lajstromozták, mert a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, majd pedig elővezetése ismeretlen tartózkodási helyre távozása miatt nem volt foganatosítható, és az időközi lakcímpuhatolások sem vezettek eredményre. Éppen ezért az első fokú bíróság az eljárást az 1968. január 18-án és legutóbb az 1969. június 18-án kelt végzésével felfüggesztette, egyben minden alkalommal lakcímfigyelőlapot állított ki, és azt a nyilvántartási anyagban való elhelyezés végett a Központi Lakcímhivatalnak megküldte. A legutóbbi lakcímfigyelőlapot 1969. június 23-án bocsátotta ki. Ez az intézkedés sem vezetett eredményre, ezért az első fokú bíróság az 1970. november 30-án hozott végzésével az eljárást büntethetőséget megszüntető ok (elévülés bekövetkezte) címén megszüntette, és ezt azzal indokolta, hogy a terhelt a cselekményét 1967. szeptember 13-án követte el, s ettől számítva a Btk. 31. §-ának b) pontjában meghatározott hároméves elévülési idő letelt. A végzés ellen bejelentett ügyészi fellebbezési óvást a megyei bíróság az alábbiak szerint alaposnak találta. 109