Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

elleni szabálysértés és ezért az eljárást közkegyelem okából megszün­tette. A terhelt ebben az ügyben szereplő cselekményét 1969. november 25-én, tehát az 1. alatti ítéletben megjelölt próbaidő alatt követte el. 3. Ezt követően a terheltet a kerületi bíróság az 1970. október 29-én jogerőre emelkedett ítéletével 2 rb. közokirathamisítás és 1 rb. társa­dalmi tulajdont károsító, visszaesőként elkövetett hűtlen kezelés miatt 1 évi és 3 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte az 1. alatt megjelölt ítélettel kiszabott 10 hónapi szabadságvesztés végrehajtását. A terhelt a terhére megállapított bűntetteket 1970. február 19. és 1970. március 26. napja közötti időben követte el. 4. Végül a kerületi bíróság az 1970. december 3-án jogerőre emel­kedett ítéletével az 1. és 3. alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesz­téseket összbüntetésbe foglalta, és a terheltet összbüntetésül 1 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A 2. alatti ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos. Törvényt sértettek az eljárt bíróságok, amikor a terheltet a lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt ellene emelt vád alól felmen­tették és megállapították, hogy a cselekmény tulajdon elleni szabály­sértés és ezért az eljárást kegyelem okából megszüntették. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a KÖZÉRT Édességbolt Vállalat egyik ún. szabad kasszás üzletében dolgozott mint eladó. A bolt­ban valamennyi eladó kezelhetett pénzt azzal a megszorítással, hogy ha a vásárló 50 vagy 100 Ft-os bankjeggyel fizet, csak a boltvezető vagy a helyettese adhatott vissza. Ezeket a bankjegyeket egy külön dobozban tartották. Az egyik napon a boltvezető-helyettes hiányt ész­lelt. Ezért 1969. november 26-án reggel az említett dobozban levő 2 db 100 Ft-os bankjegy számát felírta és a meglevő bankjegyek felett he­lyezte el. A déli órákban áruátvétel volt, a terhelt egyedül maradt. Ezt az alkalmat használva ki, 4 db 100 Ft-os bankjegyet kivett a do­bozból és a kabátjában elrejtette. A boltvezető-helyettes és az egyik dolgozó a lopást észrevette és a megjelölt 2 db 100 Ft-ost és a másik két bankjegyet is megtalálták a terheltnél. A társadalmi tulajdonban keletkezett 400 Ft kár a pénzösszeg visszavételével megtérült. Az első fokú bíróság a felmentő rendelkezést arra alapította, hogy a terhelt a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1970. évi 7. számú tvr. 10. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján mentesült a korábbi — az 1. alatt megjelölt 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés — bünteté­sének hátrányos következménye alól, így a cselekménye nem bűntett, hanem szabálysértés, amely a tvr. 13. §-a alapján szintén kegyelem alá esik. A másodfokon eljárt bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy bár a terhelt a cselekmény elkövetésekor felfüggesztett szabadságvesz­tés hatálya alatt állott, a közkegyelmi mentesítés az elkövetés időpont­jára visszaható hatályú. Álláspontja szerint az időközben beállott men­tesítésre tekintettel a visszaesés törvényi előfeltételei hiányoznak. Az eljárt bíróságok törvénysértő határozata a közkegyelem gyakorlá­sáról szóló 1970. évi 7. számú törvényerejű rendelet téves értelmezé­sén alapszik. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom