Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

kívül helyezésére és újabb büntetés kiszabására került sor, nem eredményezheti azt, hogy a 2. alatti elítélést olyannak lehessen tekinteni, mint amely az 5. alatti ügyben elbírált cselekmény elkövetésekor nem is létezett. A Btk. 38/A. és 38/B. §-ának a) pontjaiban, illetve a Btk. 39. §-ának (2) bekezdésében és a (3) bekezdés c) pontjának első fordulatában meghatározott szigorúbb rendelkezéseknek az az alapja, hogy a szabadságvesztés fokozata és a feltételes szabadságra bocsátás tekintetében hátrányosabb helyzetbe kell kerülnie annak, aki az elbírálás alatt álló bűntettet megelőzően már más bűntettet is elkövetett, és emiatt el is ítélték. A korábbi elítélés tényén, mely a szigorúbb elbírálás alapjául szolgál, mit sem változtat az a körülmény, hogy valakivel szemben, aki valóban bűntettet követett el, e bűntett miatt az alapeljárásban kiszabott büntetés helyett, utóbb a perújítás során súlyosabb büntetést szabnak ki. Törvényt sértett tehát az 5. alatti ügyben eljárt bíróság, amikor a most kifejtettek ellenére a terheltet kizárás helyett csak korlátozta a feltételes szabadságra bocsátásban, és akkor is, amikor a szabadságvesztés fokozatát szigorított börtön helyett börtönben állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság az alapos törvényességi óvás folytán a fenti törvénysértéseket megállapította, az érintett törvénysértő rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, s kimondotta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, és a szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani. Egyben utasította a cs.-i járásbíróságot a különböző ítéletekkel kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalására. (Legf. Bír. B. törv. II. 1049/1967. sz.) (5612.) 38/B. § 4707. összbüntetésként szándékos bűntettekért kiszabott, három évet meghaladó szabadságvesztés szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen való végrehajtásának elrendelése törvénysértő. Amikor az összbüntetés quasi halmazati büntetésként kerül kiszabásra, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát is úgy kell meghatározni, mintha valamennyi bűntettet egy eljárásban bírálták volna el. A terheltet a kerületi bíróság az 1967. március 27. napján kelt ítéletével erőszakos nemi közösülés miatt 3 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte; a szabadságvesztést szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen rendelte végrehajtani. Ugyanezt a terheltet a kerületi bíróság az 1967. június 23. napján hozott ítéletével garázdaság miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést szigorított büntetés végrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. A terhelt ezt a bűntettet az első ítélet jogerőre emelkedése előtt, 1966. március 15. napján követte el. Végül a kerületi bíróság az 1967. augusztus 18. napján hozott, s 1967. szeptember 11. napján jogerőre emelkedett ítéletével a fenti szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta, és a terhelttel szemben összbüntetésül 3 évi és 1 hónapi szabadságvesztést 6 81