Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

sítés szempontjából találkozik, a Btk. 83. §-ának (3) bekezdése az irányadó. Ehhez képest a mentesítés várakozási ideje 10, illetve 15 évre meghosszabbodik, tekintet nélkül arra, hogy a szabadságvesztések közül az egyiknek a végrehajtását csak utólag rendelték el. Minthogy pedig az adott esetben az együttes mentesítés szempontjából két végrehajtásra váró (1. és 2. alatti) szabadságvesztés találkozott, az ezeket magában foglaló 3. alatti összbüntetés kiállásától (1962. február 22.) számított 5 évi várakozási idő [Btk. 80. § (1) bek. e) pont] 10 évre hosszabbodik. [Btk. 83. § (3) bek.] így a törvényi mentesítés nem következett be a 4. és 5. alatti végzésekben említett időpontban, 1967. február 23-án, hanem csak 1972. február 22-én fog bekövetkezni. A Legfelsőbb Bíróság az 1968. október 22-én hozott határozatával a törvényességi óvást elutasította. E határozat indokolása szerint a mentesítés várakozási ideje a Btk. 83. §-ának (3) bekezdése alapján csak akkor hosszabbodik 10 illetve 15 évre, ha olyan szabadságvesztések találkoznak, amelyeket eredetileg is végrehajtandó szabadságvesztésként szabtak ki. Kivétel az alól — a határozat szerint — a Btk. 71. §-ának a) pontjában foglalt eset, vagyis amikor a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására utólag azért került sor, mert a büntetés végrehajtását a Btk. 70. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Csakis az ilyen „felfüggesztett" szabadságvesztés tekintendő eredetileg fel nem függesztett szabadságvesztésnek. A kerületi bíróság 4. és 5. alatti végzései ellen az indokolási részük tekintetében, valamint a Legfelsőbb Bíróság 6. alatti határozata ellen emelt törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta. aj A törvényességi óvással megtámadott határozatok a jogértelmezés különféle módszereinek felhasználásával indokolták elfoglalt jogi álláspontjukat. E szerint mindenekelőtt a nyelvtani értelmezésből következik az, hogy a Btk. 83. §-a (3) bekezdésének a mentesítési határidőt meghosszabbító rendelkezése csakis már eredetileg fel nem függesztett szabadságvesztések találkozására vonatkozik. A Btk. 83. §-a (3) bekezdésének ez a nyelvtani értelmezése helytelen. A most idézett törvényhely szövegéből kitűnően („Olyan szabadságvesztések találkozása esetén, amelyek végrehajtását nem függesztették fel. . . stb.") az a helyzet, hogy ,, a szabadságvesztések találkozása" a második szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésekor következik be. Ezért a Btk. 83. §-a (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából nincs jelentősége a szabadságvesztések találkozása előtti annak a helyzetnek, hogy az első szabadságvesztés végrehajtását a kiszabáskor a bíróság felfüggesztette. A Btk. 83. §-ának (3) bekezdésében írt hátrányos következmények (a várakozási idő meghosszabbodása) beállásához végrehajtható szabadságvesztéseknek kell találkozniuk, vagyis olyanoknak, amelyek a találkozáskor nincsenek felfüggesztve. Minthogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását [Btk. 71. § b) pont] abban az ítéletben rendelik el, amelyben a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt az újabb végrehajtandó szabadságvesztést szabják ki, már a második szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésekor végrehajtható szabadságvesztések találkoznak. 14 209