Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

B. B. ezután a leltártöbbletet a terheltnek átadta. A terhelt a felfedezés meghiúsítása érdekében a leltárfelvételi ívet több helyen meghamisí­totta. A pénz felvétele után megfenyegette B. B.-t, hogy a történtekről senkinek se merjen szólni, mert leváltatja. A terhelt ezt az esetet követően két hónappal újból leltározást tartott az italboltban. Ez alkalommal is hasonlóan járt el. A leltározás befe­jezése után a leltárívet nem adta le a központba. Visszatért az italboltba. Itt a beszorzás után 2400 Ft többletet állapítottak meg. A terhelt ez esetben is követelte a többletnek részére történő átadását. B. B. a többletnek megfelelő pénzösszeget ezután két részletben át is adta. A terhelt ennél az esetnél is a leltári íven javításokat végzett. Az emlí­tett két esetben a társadalmi tulajdonban több mint 4000 Ft kár kelet­kezett. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett a járásbíró­ság, amikor a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette. A Btk. 70. §-ának alkalmazását a járásbíróság nem tudta kellően megindokolni. Ezzel kapcsolatosan csupán arra utalt, hogy a terhelt büntetlen előéletű és két kiskorú gyermeke van. A terhelt a beosztásával visszaélve követte el bűnös tevékenységeit. Ezzel összefüggően magánokirathamisítást is elkövetett. Az ügyben sze­replő terhelttársát ő vette rá a visszaélésre. Az anyagi gondoktól men­tes, becsületes életmód számára biztosítva volt. Az elkövetést az anya­giasság, a kapzsiság motiválta. Ezekből a körülményekből az állapítható meg, hogy a bűntett tárgyi súlya mellett a terhelt személye is jelentő­sebb mértékben veszélyes a társadalomra. Nem hagyható ugyanis figyel­men kívül a durva és erőszakos elkövetési mód. A kereskedelmi életben ilyen és hasonló károsító magatartások társadalomra veszélyessége fo­kozott mérvű, minthogy nemcsak a kereskedelmi dolgozók helyes irá­nyú nevelését veszélyeztethetik, hanem a szocialista kereskedelem dol­gozóit megítélő közvéleményt is hátrányosan befolyásolhatják. Mindezek a körülmények mind az egyéni átnevelés, mind az általános megelőzés érdekében a bűntett szigorúbb elbírálását indokolják. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 70. §-ának alkalmazására nem látott lehető­séget. A cselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő sem szolgálhat alapul az említett kedvezmény megadására. A terhelt által elkövetett magánokirathamisítás következménye volt ugyanis, hogy a felfedezésre csupán 1966. évben került sor. Az időmúlás tehát részben a terhelti tevékenységre vezethető vissza. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a büntetés végrehajtásának a felfüggesztését mellőzte. (Legf. Bír. B. törv. V. 1005/ 1967. sz.) (5587.) 4843. Katonai fogdában (fegyelmező zászlóaljban) végrehajtani ren­delt szabadságvesztés próbaidőre nem függeszthető fel. A katonai bíróság a vádlottat foglalkozás körében elkövetett, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt 2 hónapi szabadság­vesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette azzal, hogy azt a felfüggesztés hatálytalanítása esetén katonai fog­dában, e büntetésvégrehajtási mód alkalmazása feltételeinek a meghiú­186

Next

/
Oldalképek
Tartalom