Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

zott több próbaidő közül a leghosszabb tartamú az irányadó, és ez a legutóbb hozott ítélet jogerőre emelkedése napján kezdődik. E törvényi szabályozásból következik, hogy az összbüntetés végrehajtása felfüggesztésének — az általános törvényi előfeltételek meglétén kívül — kettős feltétele van. Az egyik az, hogy ún. quasi halmazat esete álljon fenn, a másik pedig, hogy az alapítéletekkel kiszabott valamennyi szabadságvesztés végrehajtását eredetileg is felfüggesztették. E két feltétel bármelyikének hiánya kizárja a Btk. 74. §-a (1) bekezdésének az alkalmazását. Az idézett törvényhely szerint az egyes ítéletekben meghatározott több próbaidő közül a leghosszabb tartamú az irányadó. Nem merül fel probléma abban az esetben, ha az összbüntetés mértéke nem haladja meg az egy évet, ilyen esetben ugyanis a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének esetén a próbaidő három év. Ha azonban az összbüntetés tartama az egy évet meghaladja, felmerülhet olyan jogértelmezés, hogy amennyiben az alapítéletek a próbaidőt három évben határozták meg, úgy ez irányadó az összbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére nézve akkor is, ha annak tartama egy évnél hosszabb, de két évet nem halad meg. Ez a szoros értelemben vett nyelvtani értelmezés azonban téves. A Btk. 74. §-a (1) bekezdésének alkalmazása körében is érvényesülnek ugyanis a Btk. 70. §-ában foglaltak. Ennek (2) és (3) bekezdése szerint pedig a bíróság az egy évnél hosszabb, de két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását — különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében kivételesen — ötévi próbaidőre függesztheti fel. Minthogy pedig e most idézett rendelkezés alól a törvény kivételt nem tesz, vonatkozik ez arra az esetre is, ha az egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztést a bíróság összbüntetésként szabta ki. A Btk. 70. és 74. §-ában foglalt rendelkezések ilyen egybevetéséből folyik, hogy az egy évet meghaladó tartamú összbüntetésként kiszabott szabadságvesztést a bíróság ötévi próbaidőre függesztheti fel, habár az alapítéletekben meghatározott próbaidők mindegyike háromévi tartamú. 4842. A büntetés végrehajtásának téves felfüggesztése a társadalmi tulajdon elleni csalást ellenőrzési tevékenysége során elkövető kiskereskedelmi üzemágvezetővel szemben. A járásbíróság a terheltet társadalmi tulajdont károsító csalás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A terhelt az egyik körzeti földművesszövetkezetnél dolgozott mint kiskereskedelmi üzemágvezető. A terhelt abban az italboltban tartott leltározást, melynek a vezetője terhelt társa, B. B. volt. A leltározás befejezése után rövid idő elteltével visszatért az italboltba, és a boltvezetőnek azt mondta, hogy a leltárt szorozzák be. B. B. erről először hallani sem akart, a későbbiek során azonban a terhelt erélyesebb fellépése következtében beleegyezett a leltárban szereplő tételek beszorzásába. A beszorzás után megállapították, hogy 1600 Ft többlet van. A terhelt ekkor azt kérte B. B.-től, hogy a többletet fizesse ki a részére, mivel ebből baj lehet. Ez azonban ettől elzárkózott. A terhelt barátaira hivatkozva megfenyegette őt, hogy ha a többletet nem adja át neki, akkor az állásából leváltatja. 185