Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

végül harmadik — nem a fenti Földművesszövetkezethez tartozó — üzletből 60 Ft értékű 5 db brosstű eltulajdonítását. Az elsőfokú bíróság tévesen foglalta a folytatólagosság egységébe a vádlottnak az első és második helyen említett cselekményét. A sértett boltok önálló elszámolási egységek, és az adott esetben nincs jelentősége annak, hogy ugyanannak a Földművesszövetkezetnek a keretébe tartoznak. A szabálysértésként jelentkező — a Háztartási bolt és a harmadik sértett sérelmére elkövetett magatartásokkal értékegybefoglalásra — a Btké. 57. §-ának (2) bekezdése értelmében — nem kerülhetett sor. Az utóbb említett két cselekménnyel okozott kár összértéke ugyanis a 200 Ft-ot nem haladta túl (BK 390.). Ezért a vádlott cselekményeit helyesen 1 rb társadalmi tulajdont károsító lopásnak, valamint 2 rb lopással elkövetett szabálysértésnek kell tekinteni. Ehhez képest a vádlottnak 1 rb, a Btk. 291. §-ában és 295. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalmi tulajdont károsító lopásban való bűnösül kimondása a törvényes. A szabálysértés jogkövetkezményeinek ugyancsak törvényes mellőzését pedig 2 rb tulajdon elleni szabálysértés tekintetében kell alkalmazni. Ennek megfelelően a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 258. §-a alapján megváltoztatta. (Győri Megyei Bíróság Bf. 383/1967. sz.) (5586.) 4813. Összefoglalt bűntett esetében kizárt annak a lehetősége, hogy az abban szereplő két cselekmény miatt külön-külön folytassák le a büntető eljárást, és mindkettőben megállapítsák a terhelt bűnösségét. 1. A terheltet a bíróság 1967. február 28. napján bűnösnek mondta ki tartási kötelezettségének munkakerülő életmód miatti elmulasztásában, és ezért őt 9 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A bűnösség alapjául szolgáló tényállás szerint a terhelt a leánya részére jogerősen megítélt tartásdíj fizetését munkakerülő életmódja miatt 1966. június 1-től 1967. február 28-ig elmulasztotta. Ez az ítélet perorvoslat hiányában 1967. március 29-én jogerőssé vált. 2. Ezt követően a terheltet a bíróság 1967. november 16. napján kelt jogerős ítéletével 1 rb visszaesőként elkövetett közveszélyes munkakerülés miatt 6 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte az 1. alatti ítélettel kiszabott 9 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. Az ítéleti tényállás szerint a cselekmény elkövetésének időpontja: 1967. március 1-től szeptember 18-ig volt. 3. Utóbb a bíróság 1967. november 30-án kelt és ugyanezen a napon jogerőssé vált ítéletével a terheltet visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztása miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A cselekmény elkövetési időpontja: 1967. március 1-től szeptember 18-ig volt. A", ítéleti tényállás szerint a terhelt tartási kötelezettségét ez idő alatt is munkakerülő életmódja miatt mulasztotta el. 4. A bíróság 1968. február 16. napján kelt ítéletével az 1., a 2. és a 3. alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta, az ítéletek vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a terheltet összbüntetésként 1 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 167