Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

tént, és ennek folytán csekély volt a lehetőség arra, hogy a sértett mások által részesüljön segítségnyújtásban. Ezzel szemben az eljárt járásbíróság enyhítőként értékelte a terhelt javára, hogy a sértett kivilágítatlan kerékpárját tolta. Ezt a körülményt azért nem lehet a terhelt javára enyhítőként értékelni, mert a terheli a szabálytalan oldalon haladt, és a balesetnek kizárólag ez volt az oka. Olyan esetben pedig, amikor a bekövetkezett baleset kizárólag a terhelt szabálytalan vezetése folytán áll elő, akkor a sértett részéről is megnyilvánuló szabálytalanság nem értékelhető a terhelt javára. Az adott esetben az a tény, hogy a sértett kerékpárja nem volt kivilágítva, részben sem volt oka a balesetnek, de még csak nem is növelte a sérülés mértékét. A fentebb megjelölt elv figyelmen kívül hagyása és a bűnösségi körülmények helytelen észlelése eredményeként az elsőfokú bíróság a szabadságvesztést a cselekmény súlyával és a büntetés meghatározásánál figyelembe veendő körülményekkel arányban nem álló, kirívóan enyhe mértékben határozta meg. (Legf. Bír. B. törv. V. 1026 1968. sz.) (6101.) 4790. A feleségét és kiskorú gyermekeit durván és súlyosan bántalmazó, sokszorosan visszaeső terhelttel szemben a büntetés kiszabásának szempontjai. A testi sértés és más erőszakos cselekmények miatt korábban már négy ízben különböző tartamú szabadságvesztésekre elítélt terhelt 1968. április 15. napján a délutáni órákban ittas állapotban ment haza. Otthon kifogásolta, hogy egy alkalommal a 11 éves Mária nevű gyermeke nem ment elébe az úton, és azért a gyermeket megpofozta; tízszer egymás után olyan erővel ütötte meg a gyermeket az arcán, hogy az a földre esett. Az egyik arculütés következtében a jobb fül dobhártyája berepedt. Ezenkívül a további ütések a szem körül és a járomcsont mentén kékes elszíneződést okoztak. A sérülések közül a dobhártyarepedés 2—3 hét alatt gyógyult. A terhelt a jelenetet szemlélő és emiatt síró másik két gyermekét is arcul ütötte, majd a felesége ellen fordult. Az asztalfiókból elővette a disznóölőkést, azt a feleségének szegezte, és közben rendkívül durva kijelentéseket tett. Ezután a terhelt és a felesége dulakodtak. A terhelt lenyomta a feleségét a földre, közben a késsel a feleségének nemi szerve felé csapkodott, és őt megszúrta. A szúrás a feleségét a lágyéktájon érte, a bal oldali szeméremcsont felső ága közepének megfelelően. A szúrás kiserejű volt, nem hatolt a hashártyáig. E tényállás alapján a járásbíróság és a megyei bíróság mint másodfokú bíróság a terheltet visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés és visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés kísérlete miatt halmazati büntetésül szigorított börtönben végrehajtandó 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyúttal elrendelte a terhelt kényszerelvonó-kezelését is. Az eljárt bíróságok ítélete és végzése ellen a kiszabott szabadságvesztés törvénysértően enyhe volta miatt emelt törvényességi óvás alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében és a másodfokú bíróság végzésében megállapított büntetés kirívóan enyhe. A terheltet korábban már négy ízben ítélték el ilyen bűncselekmé157